Akkor összefoglalom a múlt pénteket. Képeket még nem tudok prezentálni, mert kommunikációs probléma van a gépem és a számítógép között, de majdcsak le tudom tölteni az összest.
A Petőfi 6 alatt szálltam meg, a tulajdonossal nem találkoztam, éppen a lovas versenyen lovagolt. Azt mondta a telefonba: kulcs a zárban, érezzem magam jól.
Ötkor már gyülekeztek a kemencetúra résztvevői, kétszáz főt tervezett a Polgármester Úr. A terv a következő: faluséta hat állomással, a menet előtt traktoron rendelkezésre áll egy hordó bor, amiből mindenki kedve szerint fogyaszthat. A várakozás közben megnéztem a műv házban egy fényképezőgépkiállítást.
Az első állomáson kenyér és pálinka volt a menü, hatalmas kenyerek sültek a kemencében itt a fél kilós, egy kilós nem divat. A pálinkából nem ittam, de azt meghallottam, hogy a falu vezetősége a mezőkövesdi állatorvoshoz adta le a TB kártyáját.
A második állomáson almás rétes, kis szolíd kemence, inkább a traktor körül múlattam az időt. Balogi Feri fia felvigyázótt, a hordón a fából készült csappal küzdöttünk.
Harmadik állomáson túrós béles. Végre egy tartalmas étel, Az a helyzet hogy dél körül ettem utopljára és kenyér rétes duó nem igazán tette helyre a gyomrom. A bor hatásait is jobb ilyenkor lecsillapítani, vagyis lassítani. Szóval a Béles vezet eddig!
Negyedik állomás hurka uborkával. Dupla adagot kértem, Béla bátyám szelte a kenyeret hozzá. Itt annyira ettem, hogy semmi egyébre nem emlékszem.
Ötödik állomás a jól ismert Gazdaház udvarán. A lúdnyak is ismerős, inkább Zolival a falu jegyzőjével és az alpolgármester Úrral - másodállásban levitézlett futballedző - beszéltük meg a botrányos futballszereplést a tavaszi szezonban. Csokis lúdnyakat azért kipróbáltam. Finom.
Hatodik állomás: sült hús káposztával, ekkor már kezdeztt az eső fenyegetni, szélsebesen kellett elfogyasztani az ételt, nem vagyok nagy káposztás, maradt a béles, a kemencetúra nyertese a túrós béles!
Hetedik állomásként Rokker Zsolti a borpajtában adta elő aktuális hakniját, meglepő módon tetszett az a pár perc amit hallottam az előadásból. Inkább Csabival beszéltük át a szőlőpermetezés fortélyait.
A bor későbbi hatásairól inkább már nem írok, majd a képek fognak beszélni. Remek mulatság keveredett ki, majd elállt az eső és hajnal három körül hazaballgatunk.
Másnap reggel a Fáradt Zsoldosban Csabival még megbeszéltük, hogy eső után miért nem lehet permezetezni, majd a kulcsot visszatettem a zárba.
Túrós béles a nyerő!
2007.08.07. 10:43
Címkék: bor túra kemencetúra
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://cserepfalu.blog.hu/api/trackback/id/tr32134242
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Kommentálók kérték