A blog alapelve, hogy nemre, fajra, származásra, korra, szexuális irányultságra, vallásra tekintet nélkül minden ember moderáció nélkül szerkesztheti a blogot. Főszabály: névvel kell vállalni a véleményt. Tessék csak tessék. cserepfalu[kukac]gmail.com
Pettik György nyílt levele következik: 

Nyílt levél Cserépfalu polgármesterének 

                                                          Kedves Pista! 

Sajnálom, hogy családi okok miatt nem tudtam részt venni a közmeghallgatáson, mert ott lehetőség lett volna arra, hogy a régi barátság jogán elmondjak néhány dolgot a falu jövőjével kapcsolatban. Olyasmiket, amikről veled már évek óta nem lehet érdemben beszélni, hacsak nem a borturizmusról, vagy a különböző borvidékeken tett tanulmányútjaidról van szó, amelyek viszont engem nem igazán érdekelnek. Ehhez a témához csak annyit fűznék hozzá, hogy te akármit is csinálsz, akármennyi közpénzt fektetsz bele, Cserépfalu soha nem lesz Tokaj-Hegyalja, Villányi borvidék, vagy egy szlovéniai Jeruzalem. De nem erről akarok beszélni.

Nem szeretném, ha mondandómat mint „főleg nem állandó cserépi lakosét”nem tartanád „elegánsnak”, ezért megpróbálok - amennyire tőlem teik - finoman fogalmazni. Tehát:

Nagy kár és nagy hiba, hogy megpróbálod ezt a nézetkülönbséget „cserépiek” és „nem cserépiek” ütközéseként előadni és eladni, holott egyáltalán nem erről van szó. Tudom, hogy sokunkat, víkendeseket, gyüttmenteket (melyik szerinted a helyénvaló megnevezés?), akik itt régi házat vásároltak és azt - pénzt, fáradságot nem kímélve - igényesen felújították, komfortosították, a helyi lakosság egy része kissé bolondnak tart, mert szerintük ennyi pénzért már újat, szép nagy házat is lehetett volna építeni. Csakhogy szerintünk a régiek tudtak ám valamit. Például azt, hogy az 50-60 centis kőfalak hőháztartása emberi tartózkodásra alkalmassá teszi ezeket a házakat minden évszakban. Ezeknek a házaknak az alapterüete ki van taláva, ott minden négyzetméternek funkciója van és használható, szemben a 60-as 70-es években épült, hatalmas alapterületű, lehetőleg emeletes kockaházakkal, amelyekben óriási kihasználatan és kihasználhatatlan, télen kifűthetetlen terek vannak, amelyekben télen meg lehet fagyni, nyáron pedig meg lehet őrülni a hőségtől.

Másrészt az itt házat vásárlóknak (szerinted: kirándulók, üdülőtulajdonosok) legalább olyan fontos – ha nem fontosabb – Cserépfalu és a Berezd sorsa, jövője, valamint a falu valós érdekei és hosszú távú megmaradása, mint teszem azt, neked. A kérdés az, hogy melyek a falu valós érdekei, milyen fejlődést tart kívánatosnak az itt élők közössége és milyen jövőre van kilátás? Most erről szeretnék néhány gondolatot megosztani veled.

Jelenleg az a helyzet, hogy aláírtál egy előszerződést egy olyan céggel, amelynek van minimális vagyona (három-millió Ft), van minimális infrastruktúrája (három másik céggel közösen bérelnek egy irodát) és van három akalmazottja. Ezzel szemben nincs semmilyen építési tevékenységről semmiféle referenciája, nincs semmiféle biztosíték arra, hogy a megszerezni kívánt ingatlant nem adja tovább harmadik személynek. Továbbá az előszerződés szerint az önkormányzatnak csak kötelezettségei vannak, a kft.-nek meg csak jogai. Arra most nem térnék ki, hogy az adásvétel értékarányos-e, azt részletezném inkább, hogy milyen alternatívák jöhetnek szóba, amennyiben valóban megtörténik a házhelyalakítás a Berezdtetőn.

1. változat: Valóban igényesen kialakítják az 54 házhelyet, és azt eladják egyenként 5-6 millió Ft-ért egy igen tehetős rétegnek. Az igen tehetős embereknek viszont az az elképzelésük, hogy ők a pénzükért bármit megtehetnek és bárkit megvehetnek (sajnos ez sokszor igaz is), így aztán nemhogy az önkormányzat, de az úristen sem tud korlátot szabni annak, hogy mit és hogyan építsenek a Berezdtetőre. Lesz ott quadpálya, persze kissé távolabb a teleptől, mondjuk a Mésztetőn és a Hidegkút laposán, a cserépi legelőn. A telep fiataljai a faluban is fognak járműveikkel száguldozni, kell majd diszkó is, ahonnan éjjel kitódulva a faluban fognak randalírozni hajnalig, mert a telep az ugye csendes, elit környék. Lesz a telep körül szép magas kerítés, biztonsági őrség, és a cserépi kirándulók nemhogy a telepen nem fognak sétálni új népi stílusú házak között, de a kerítést sem közelíthetik meg a rotweileres őröktől. A Boldizsár lovastanya is bezárhat, mert a falutól keleti irányba megszűnik a lovaglás lehetősége, de még a gyalogos kirándulásé is.

Kérdés, hogy ilyen fejlődést kíván-e a cserépfalui lakosság?

2. változat: Az előzőekben leírt változat azonban nem valószínű, mert az igazán fizetőképes réteg nem ilyen helyeken keres lakhatási lehetőséget. Példa erre a bogácsi lakópark, ami tényleg igényesen van előkészítve, de tudtommal kereslet hiányában még egyetlen telek eladására sem kerüt sor. Ezért Cserépfaluban a beruházó, a vesztesége csökkentése érdekében, bármiyen nyomott áron egyben értékesíti az ingatlant. Van olyan önkormányzat - itt a közelben is -, amely sokat adna azért, hogy a nála nemkívánatos lakosságrésztől megszabaduljon, és ehhez anyagi ereje is van. Felvásárolja tehát a területet, majd úgyahogy házhelyeket alakít ki, felépíti a szociális házakat és ideköltözteti az ott felszámolásra kerülő telep lakosságát. Ezzel a Cserépfalui Önkormányzat megkap egy évi százmilliós nagyságrendű szociális kötelezettséget, a gombaszezonban az erdőbe be sem lehet majd menni, a szezonon kívül pedig az új lakók majd a mások által megművelt területekről takarítják be a termést, eddig nem látott erdészeti, mezőgazdasági és egyéb megoldhatatlan rendészeti feladatokat zúdítva az önkormányzatra. Igaz, hogy az óvodában meg az iskolában a megnövekedő gyereklétszám „esélyt ad azok fennmaradásához”.

Kérdés, hogy ilyen fejlődést kíván-e a cserépfalui lakosság?

S akkor most néhány szót arról, hogy mire is kell a kótyavetyéből befolyó pénz.

Arra, hogy az általad megálmodott látogatóközpont pályázatának saját-erő részét biztosítsa. Most nem térnék ki arra, hogy mondjuk én az álmaimat a saját pénzemből, és nem közpénzből szoktam megvalósítani. Igaz, nem is lennék jó polgármesternek.

Tehát arról van szó, hogy egy 250 millió Ft-os beruházás saját-erő részét kell ebből a pénzből finanszírozni. Mi is épül ebből a pénzből? Egy fogadóépület, egy információs központ (remélem nem olyan, mint ami a hivatallal szemben áll üresen) egy vagy két múzeum, egy szálloda-étterem és egy parkoló. A szálloda-étteremmel nem foglakoznék, mert ahhoz az önkormányzatnak csak névleg lesz köze. Tegyük fel, hogy minden egyezni fog, és megépül az egész komplexum. Lesz, mondjuk, tíz új munkahely. Kitűnő! Namármost egy ilyen épületegyüttes évi fenntartási költsége munkabérekkel együtt mintegy 60-70 millió Ft. Kérdéseim: 1. Miből fogja az önkormányzat minden évben előteremteni ezt az összeget?

2. Ki fogja ezt az épületegyüttest októbertől márciusig (amely idő alatt a vandálokon kívül a kutya sem jár arra) őrizni, karbantartani, megóvni.

Kedves Pista!

Ébredj már fel, mielőtt ez az álom rémálommá válik! De ez a kérés már nemcsak neked, hanem az egész képviselőtestületnek szól. Mi értelme van annak, hogy az önkormányzat anyagi és erkölcsi csődbe jusson egy fantazmagória miatt. Emlékezzetek arra, hány önkormányzat került lehetetlen helyzetbe, mert nagyobbat álmodott, mint kelett volna.

Kérdés, hogy ilyen jövőt kíván-e a cserépfalui lakosság?

S, most már tényleg csak röviden néhány szót. Bevallom, én elsősorban a magam érdekében beszélek, de nem is vagyok polgármester vagy képviselő, aki arra esküdtem volna fel, hogy mindig és minden körülmények között elsősorban a község érdekében járok el és döntök.

Kérdésedre pedig az a válaszom, hogy NEM! Egyáltalán nem irigylem Felsőtárkányt, Noszvajt, Ostorost vagy Egerszalókot, de még Bogácsot sem. Egy percig sem laknék a felsorolt települések egyikében sem. Azért vettem házat Cserépfaluban, mert itt szeretek lakni. Ennek ellenére én nem fogom megérni azt itt, hogy az első kapavágás megtörténjen a Berezdtetőn házépítés céljából, mert én akkor azonnal elmenekülök innen. Hogy miért montam el mindezt?

Mert nem szeretném, hogy amikor összecsapnak a hullámok a fejetek felett, és elkezdődik a bűnbak- és felelőskeresés, akkor azt mondja valaki, hogy él itt a faluban egy fószer, aki hallott már harangozni valamit az önkormányzat gazdálkodásáról. Ő miért nem szólt időben a veszélyekről?

Hát vegyétek úgy, hogy most szóltam! 

Pettik György