Suba-lyuk konferencia lesz a hétvégén Cserépben!

A Bükk hazánk barlangokban leggazdagabb hegysége a jelenleg ismert 1100 barlangból 52 fokozottan védett.

A felszín közelébe került karsztos kőzetekben az üregek kialakulásához rendelkezésre álló idő, csapadék változatos földalatti barlangvilág kialakulását tette lehetővé.

A területen egyaránt megtalálhatók a nagy szádájú fosszilis forrásbarlangok pl. Szeleta-, Balla-, Istállóskői-barlang, Büdös-pest és a

Suba-lyuk

Egyesek szerint a Suba-lyuk nem egyszerű barlang, mint ahogy elképzelik, hanem egykor az egri vár és a Diósgyőri vár közötti alagút része volt. Valami szerencsétlenség folytán az összeköttetés megszakadt, az alagút hasznavehetetlenné vált. Hogy alagút volt, azt bizonyítja, hogy ugyanolyan magasságban a szemközti oldalon is van egy barlang. Igaz, hogy az jobban be van temetődve, de valaha az is akkora lehetett, mint a Suba-lyuk.

Mások azt regélik, hogy a falunak régesrég hatalmas juhnyája volt; a pásztorok a hegyoldalban legeltették nyájaikat és rossz idő esetén a barlangba húzódtak állataikkal együtt. Leterítették subájukat és azon pihentek, míg az idő jobbra nem fordult. Innen származik hát az elnevezés.

Egy másik monda alapján Suba Lyuka és Tar Gyurka testvérek voltak és nagyon szerették egymást. Egy hibájuk mégiscsak volt: nem tudtak a területen megegyezni. Szép csendesen elváltak egymástól: a régi hegyből kettõ lett: a Hór vize választja el õket. Ha nem is ennyire regényes, a mondának van történelmi alapja: Suba Lukács és Tar György a múlt század elején betyárok voltak és kölcsönösen kiírtották egymást. A barlang nevében a cserépi szegénylegény, Szabó Lukács neve őrződött meg. Az anyját Suba Dorottyának hívták, s mivel a cserépi ragadványnévadás egyik jellemző vonása az anya vezetéknevének öröklése, a legényt Suba Lukácsnak nevezték. A Lyuka pedig nem más, mint a Lukács becézett formája.

forrás: Miskolc.hu

A suba-lyuk Cserépfaluból fél órás kényelmes sétával közelíthető meg.