........
S Z Í V Ó S
J A N C S I
(1972-2009)
........cserépfalu.blog.hu.........

Az Ongo-t nem hagyhatjuk csak úgy annyiban. Jöjjön "tizma" beszámolója a 2006. július nyolcadikai Ódor-várbéli kapaszkodásáról. Kérem lektoráljuk, pl. az "Odorvári cseppkőbarlang", ahol nincs cseppkő máris gyanús! (az eredeti írás képekkel megtűzdelve az ongo.hu-n!)

Ódorvár romjai a Bükk hegység déli részén , az Odor hegytől dél-keletre, az 546 m magas Odorvár hegyen, a Hór patak völgye felé kinyúló sziklagerincen találhatóak. (A Bükki Nemzeti Park területén, ill. közigazgatásilag Cserépfaluhoz tartozik)
Nevét a várhegyen található szikla üregekről kaphatta (az odor jelentése sziklaüreg).
A hegység ezen része is változatos karszt képződményekben bővelkedik. Az Odorvári cseppkőbarlang már régen ismert és szabadon látogatható, - ennek következtében cseppkő már nem található benne.

A Hór patak völgye 23 km hosszú, a Bükk egyik legfestőibb völgye (a Hór jelentése szűk szurdokvölgy). A patak völgye az elmúlt évezredek folyamán fontos közlekedési útvonal volt, (a ’70-es évek közepén még menetrendszerinti autobuszforgalom is volt itt) az alföldi területeket és az Északi Középhegység vidékét kötötte össze. Ennek az útvonalnak az ellenőrzésére szolgált a völgy déli végétől pár km-re épült Odorvár.
Egyes elképzelések szerint már a kőkorban is lakott volt a terület, valamint később a vaskor folyamán erődített település volt itt, de ezt hivatalos régészeti kutatások még nem dokumentálták, noha a hajdani várfalak alatt – mentén sejthetők nyomokban földsánc maradványok.

Olvasd tovább, Kattints! Kommentáld!

Egyetlen írásos említése 1351-ből való, mikoron Erzsébet királyné megparancsolta Peskó odori kapitánynak, hogy Cserépfalun és Bogácson „ a lakosokat ne háborgassa” és ne szedjen tizedet. A néphagyomány szerint a XV. század folyamán huszita rablók, - „zsebrákok” (csehül koldus) vették be ide magukat és innen sanyargatták a környék népét. Elvileg lehetséges, hogy Jan Griska cseh zsoldoskapitány emberei (V. László király egyik Felvidéki Kapitánya), - vagy a korszak cseh vagy egyéb rablói tényleg megerősítették és használták a várat, - hiszen a bizonytalan időkben egy kisebb csapat fegyveres is eredményesen figyelhette és sarcolhatta a völgy forgalmát. A romok alapján következtethető építésitechnika után akár husziták vagy törökök is lehettek az építők...

Odorvárat a Hór patak völgye vagy Bükkzsérc felől érdemes megközelíteni. A Hór völgyben Subalyuktól kb. 3 km észak felé balra kell letérni a kék L jelzést követve. Ez elég kaptatós hegymászást jelent felfelé egy erdei ösvényen. Bükkzsércről a falu északi határának közelében lévő erdészház után induló erdőgazdasági utakon lehet rajtot venni, ez ugyan nem meredek de hosszabb gyalogútvonal. Az Odor hegy és az Odorvárhegy közötti nyereg közelében kiépített tűzrakó helyet és padlásos esőbeállót találunk, innen már tábla jelzi a várat is, - amely egy percnyi sétára van.

A középkori vár mára betemetődött sánc-árka itt húzódott, a csúcsra felkapaszkodva a vár északi falára jutunk, - ami csak kőhalomnak tűnik. Egy viszonylag függőlegesen álló sziklán láthatjuk a vár kőbe vésett alaprajzát és pár utalást a vár feltételezett múltjára. A „lencse alakú” vár durván kelet-nyugati tájolású, hossza 31 m., észak-déli szélessége 12 m. Az 1950-es években omlottak le az akkor még álló falmaradványok, de kisebb kutakodás és sziklamászás után még a délkeleti részen lévő kőfalak alapjait megtalálhatjuk.

A vár, méreteiből ítélve szerintem csak erődített figyelőpont vagy „elővéd” lehetett. Érdekes kérdés, hogy hajdani lakói honnan nyerhették az ivóvizet, - mivel jelenleg a legközelebbi forrás kb. 1 km-re található...bár lehet, hogy pár évszázada még volt valamilyen rétegvíz vagy forrás a közeleben.
Kisétálva a vár meredek sziklákkal határolt keleti sarkára, tiszta időben igen messzire elláthatunk. Északra a Bükk Fennsík, ill. délre, az Alföld tárul elénk, - ezért a panorámáért érdemes felkapaszkodni.