Szégyenlem magam, hogy a spanyol vendégek műsora után a jelenlétemben 10.000 Ft-ért vendégeltek meg egy osztrák társaságot, akik négyen vacsoráztak a Garai pincénél. (Megjegyzem engem is meg akartak vágni, de úriembernek érezve magam 5.000 Ft-ot kifizettem 4 slambucért, utána szégyenkezve elsompolyogtunk.) Hallottuk, amint az osztrákok megjegyezték, hogy ide sem jövünk az életben mégegyszer. Na én se fogok slambucot enni az életben talán soha, legalábbis a Garai pince előtt. A királyok elpirultak lenn a hordók között.

Köszi a kommentet, egy sorod miatt lettem csalódott, rosszkedvű és depressziós:

"engem is meg akartak vágni"

ez nagyon durva vád.

Aki 5 rugót fizet 4 slambucért, az nem úriember hanem egyszerűen nem ismeri a világpiaci árakat. (már ha egyre gondolunk: slambuc, mint öreglebbencs, öhön, hús nélküli, sokféle tésztás bográcsos finomság)

Legközelebb gyere kóstold meg a lecsónkat a főzőversenyen, 10ezerért annyit ehetsz amennyit akarsz.

De tényleg, légy szíves ember hangon legközelebb.
üdv dtp

Köszönöm a kedves hangú kioktatást. Nagyon sajnálom, hogy az "ÁFÁS SZÁMLÁT" nem őriztem meg. Én a világpiaci árakra már nyugdíjas lévén nem nagyon figyelek, csak a lelkiismeretlen emberekre.Változatlanul nagyon jól érzem magam Cserépfalun "gyüttment"-ként 11 éve. Nagyon tisztelem a cserépi egyszerű embereket, a polgármestert és mindenkit, aki nem néz baleknek, mint az a mezőkövesdi valaki, aki slambucból, vagy öhömből akart meggazdagodni egy este. Szeretettel üdvözöllek kedves "dtp", én a nevem is le merem írni : Tisztelettel Spák Imre nyugdíjas tanár Hódmezővásárhely - Cserépfalu (kétlaki állampolgár)

Kedves Imre!

Tegyük helyre a névfelvállalást. dtp aláírást szoktam használni általában levelezésben, sajna tegnap nem ment a blogmotor rendesen, ezért nem volt kint a darvas blogszerkesztői nevem. Tisztelettel: Tóth Péter Budapest-Cserépfalu.

Legközelebb ott helyben rendezd le az ilyen irányú eseteket, majd mindkét oldal véleményével megfogalmazva blogold le a történetet. Elegánsan kérhettél volna 50 Ft-ért repetát, az átvágó típusú emberek ötven forintért is eladják az szülő édesanyjukat.

No az van, hogy, a filozofikus kétkedő énem megkérdőjelezi a sztorit. Ember vagyok és ugrok minden Cserépfalu fikázásra, persze tévedhetek, félre is érthetek és nézhetek, túlzásba vihetem magamat, csakúgy, mint bárki más. Ilyen ez az emberiség.

De készül a falunapok elemző beszámolóm, majd oda is kommentálj légy szíves, és küldjél cserépi útjaidról képeket és természetesen minden hozzászólásodnak örülök.
üdv TóthPéter (darvas)

Kedves Tóth Péter (darvas) !
Régen kíváncsi vagyok arra, hogy ki rejtőzködik a "darvas" álnév alatt. Remélem egyszer még személyesen is talákozhatunk. A komment valóságot takar. Nem vág a földhöz 10.000 Ft, remélem elhiszed, de azt a szemétséget nyilvánosságra kell hozni, hogy illegálisan főzőcskéző emberkék a Ritz szálló vendéglőjét megszégyenító árakat mernek elkérni a külföldi túristáktól (és a magyar állampolgároktól, azt gondolva, hogy mi is milliárdosok vagyunk.) Köszönöm a repetára való meghívást, de nekem már elég a 100 kg, idős nyugdíjasként nem eszem sokat. A slambuc, (öhön, öreg lebbencs is csak azért került napirendre, mert svédországi barátainknak akartuk megmutatni, hogy mit eszik a hortobágyi pásztor. Ez bátorította fel a "szakács"-ot, hogy külföldieknek szóló árakat találjon ki hirtelenjében. Lehet, hogy nekünk "szakadt" magyar nyugdíjasoknak még Ő fizetett volna, hogy jóllakjunk a falu ünnepén.Nem bújok a névtelenség mögé, azt hiszem, hogy mindenki megtudhatja az ilyen szemtelenségeket, mint ez az eset, hogy ha idegen szót hallanak egyesek, akkor vastagon fog a ceruzájuk. Bizonyára tudsz a budapesti 400.000 Ft-os sör számláról, amit egy elvetemült pincér fizettetett ki a gyanútlan idegenekkel. Az ilyeneket szeretném én magam is megszellőztetni.

- Egyébként a falu rendezvényei nekünk városi embereknek nagyon tetszenek.A fáradhatatlan Kósik pm. munkája dícsérendő. Nagyon tetszik többek között a "Cserépfalu - emberek és turizmus 2.0" is, köszönöm, hogy naponta megkapom. Azt azonban nem igérhetem meg, hogy sohasem kritizálom meg a magukról szemtelenül megfeledkezőket. Egyébként cserépi képeket már tettem fel én is az Indára. Valószínű, hogy rövidesen ide is küldök újabb képeket. További sikeres szerkesztői munkát kívánok: Spák Imre

1775 karakteres komment. ez igen. Világrekord.
Hogy is mondja a költő? Ahol lehúzás van ott lehúzás van.

Hiányolom a kritikai hangokat a blogból, talán nagyobb pörgés lenne itt. Kb. naponta százan nézik a blogot ímél értesítőt is kap kb sok olvasó, rss-esek is vannak mégsem aktívak.

Egyszer Kéméndi Sanyinál külföldiül kezdtem el beszélni, de tovább öntötte a finom borát az addigi sebességgel, változatlan árakon. Semmi változást nem éreztem.

Majd legközelebb odafigyelünk. És megtanítjuk a cserépi illemre, vagy móresre a lehúzó élősködőket, ha az esetedhez hasonlót tapasztalunk.
üdv dtp

Mi, -a Fecskefészek Vendégházban megszállt tíz fős csapat- úgy indultunk el Cserépfalura,hogy "ha cigánygyerekek hullanak az égből,akkor is jól fogjuk érezni magunkat".
Spák tanár úr viszont,valószinűleg már otthon felkészült arra,hogy-inkognitóban-jól szituált külföldi vendég képében megjátsza az APEH ellenőrt.Az általa leírtakkal ellentében:
Mi a Gazda udvarban 650Ft-ért hatalmas adag pörköltet kaptunk.Ugynilyen összegbe került a babgulyás szombaton a Gödörben.Ugyanitt a 250Ft-ért vásárolt kóstoló jegyekkel "halálra" ehettük magunkat.Meg kell említenem,hogy-az értékeléskor II.helyet nyert- pacalpörköltből négy adagot kaptunk,melyért még a kóstolójegyet sem fogadta el a "főzőmester".
Lehet,hogy Spák úr egy másik Cserépfalun falunapozott???
Üdvözlettel: Árpád.

Hú az a pacal... meg akartuk kóstolni nagyon jól nézett ki, de degeszre ettük magunkat a saját főztünkből. le is fotóztam: indafoto.hu/cserepfalu/image/1556425-9781fc26/65283

Imre a falunapok első hétvégéjéről írt ha jól tévedek.

Egyszer kaptunk főzőversenyen kóstolójegyet egy rámenős kajavásárlótól. Két unicumra beváltottuk Marikánál, a kitelepült presszóban.

Véreim, Cserépiek!
Az élvezhető javaknak ára van, a jó minőségnek magas az ára. Egy jól ekészített 36x átforditott közel háromórás kifinomult hozzáértéssel megpiritott fejedelmi slambuc, még olcsónak is tünhet a hsz.-ben emlitett árakhoz képest.
Persze ha valami slambucnak elnevezett krumplistésztás változatért kellett kicsengetni az összeget, akkor törjétek el a fakanalat az illető legérzékenyebb alkatrészén, nehogy tovább szaporodjon....Üdv mindenkinek

E szavak láttán kicsordul a nyálam.Sajnos én még nem ettem slambucot,de most már érzem,hogy ez is egy érv lesz amellett,hogy jövőre ismét falunapozzunk Nálatok.
Péternek legyen mondva:
Hát igen ez volt az a PACAL,így csupa nagybetűvel.
Én most kezdtem el felrakni az "Indára" a képeimet,lesz közte a pacalosból is.Majd ha aktuális lesz,közlöm a képek lelőhelyét.
Üdvözöllek benneteket

szép emlékeim vannak gyerekkorokból: cserépfaluban nyaraltam sokat a nagyanyámnál, soha nem felejtem el az ő töltött káposztáját és a turóss lekváros palacsintáit... üdv minden cserépinek tóth szilárd

Én már megemésztettem a slambucot.Valószínűleg majd csak a Hortobágyon fogom újra megkóstolni. Persze "ÁFÁS SZÁMLA" akkor sem kell. Hátha a pásztorok nem vágnak meg igy, mint itt, ahol otthon érzem magam. Üdvözletem minden slambuc, öhön és öreglebbencs szerető magyar embernek. (Ezzel én befejezem a slambuc vitát.)

Elnézést,látom be van fejezve,de még most olvastam el.
Én is ettem slambucot akkor este a spanyol vendégek műsora után a Garai pincénél.Nagyon finom volt, és INGYEN kaptam. "Gyüttment"-ként legalább annyi éve járok Cserépfaluba, mint Spák Imre tanárúr. Én egy kellemes, kedves társaságot ismertem meg a Garai pincében, a "mezőkövesdi valaki"-vel együtt. Párommal, néhai Szabó Gáborral sokszor megfordultunk a Garai pincében, ettünk, ittunk, mulattunk. Ugyanakkor a mi(berezdaljai) pincénkben is többször töltöttünk el szép estéket ezekkel az "illegálisan főzőcskéző emberkék"-kel, vagyis kölcsönös volt a vendéglátás. Emlékszem az elmúlt évek falunapjaira, a kellemes közös vacsorákra, ahol az étel jó ízét az adta, hogy együtt voltunk, jókat beszélgettünk, énekeltünk. Tehát ezeknek az együttléteknek a meghittsége volt a fontos, és nem az, hogy mi mennyibe került.
Mi főző emberek, ha csak azt számolnánk, hogy mennyibe került ez a főzés, hát nem főznénk.
Javaslom Spák Imre tanárúrnak, hogy legközelebb ő is főzzön a vendégeinek, és azt számolja ki:"Mennyibe került a bográcsos?"
Tisztelettel: Bojtorné Irmuska nyugdíjas óvónő
Püspökladány-Cserépfalu (kétlaki
állampolgár)

Az ominózus Garai pince hordói: indafoto.hu/cserepfalu/image/179839-fc128ed7

Mi is voltunk már ott párszor, néha nem emlékszem minden eseményre :)

Kedves Irmuska egy témát sosem lehet befejezni, csakúgy mint a Cserépfalu szeretetét. Permanens addiktív valami.

Tehát a vitát összefoglalva,csak Spák urat és vendégét vágtak át? Ez nagyon érdekesnek tünik számomra.Ave cserépfalu