Sikeres falunapokat tudhat maga mögött Cserépfalu. Talán az eddigi legsikeresebbet? Valamennyi rendezvény igényes és szórakoztató volt, van, ami még felfedezésszámba is ment (mint például Koltai László gitárjátéka), a látogatók száma pedig mindenkit meggyőzhetett. Ne kiabáljuk el, de Cserépfalu alighanem jó úton van afelé, hogy a környék kultúrturizmusában fogalommá váljon (s ki tudja, egyszer talán országos nevezetességgé is).
Például a bortúra kiemelkedő látogatószáma is azt mutatja, hogy a - bizonyos mértékig egészséges - rivalizáláson túl az együttműködésben rejlik a siker titka. A borokat kiegészítő pogácsa- és zsíroskenyér-, főként pedig a kapcsolódó sajtkínálat a túra humorosan ünnepélyes jellegével együtt alkottak páratlan hangulatot.
Az együttműködés szép példáját, továbbá pozitív erejét mutatta az is, hogy a Kósik István polgármesterrel történt előzetes egyeztetés nyomán a Társulás Cserépfalu Jövőjéért egyesület is méltón tudott hozzájárulni a falunapok sikeréhez azzal, hogy évi nyárünnepi nyilvános rendezvényét ezúttal e keretben tudta megtartani szombaton délelőtt.
A meghirdetett program alapján nagyszámú kisebb-nagyobb gyerek jött el a rajzversenyre, amelyen több órás munkájuk ertedményeit a rögtönzött kiállításon is láthatták az érdeklődők. Szász Tibor vezényletével szellemi és logikai fejtörőjátékokkal foglalkozott sok iskolás korú fiatal, miközben Dósa László egy újnak számító csoportos társas ügyességi játékot, a kübdobálást vezette. A fiatalokat túrórudi és Saci mérnökasszony népszerűnek bizonyult, finom sárgarépája is üdíthette. Az általában is népszerű játékok, mint például a kötélhúzás és a zsákbanfutás, már kirobbanó sikert arattak, a falu és a látogatók apraja-nagyja részt vett bennük, miközben Szász Péter és barátai halk, az eseményeket kellemesen támogató zenei hátteret alkottak mindehhez. Főleg a legifjabbak körében keltett nagy figyelmet a Rudinszky Tamás által elővezetett Árpi kecske, aki buddhista nyugalommal tűrte a simogatást, a terelgetést.
Minden közönségréteget megragadott az egyik fő műsorszám, a Rudinszky Ádám egri egyesületének fiatal dzsúdósai által elővezetett bemutató: a közönség betekinthetett a legalapvetőbb cselgáncsfogásokba, esésekbe, mozgáskombinációkba, az eseményünket megtisztelő edző, Horváth Tamás magyarázataival kiegészítve.
Hogy mindez ilyen gördülékenyen és mutatósan történhetett, abban nehezen túlbecsülhető érdemei vannak az események moderálását magas professzionális színvonalon végző Szabó László barátunknak, aki tévedhetetlen figyelemmel és jó lélektani érzékkel vezette le a műsort és a versenyeket.
A jól megérdemelt kecskepörköltet - amely a látogatók között is osztatlan sikert aratott - Lovász Laci bátyánk készítette ebédre. Ám ekkor már a háttérben is dolgoztak azok, akik a déli óráktól váltak lassan, de biztosan az események főszereplőivé: a főzőversenyen résztvevő egyesületi csapat - Sidó Béla főszakács, Virág András főkukta és beszerzési felelős, Balogi Piroska pucu-parancsnok, valamint a tálalást és a kapcsolódó pénzmozgásokat tévedhetetlen profizmussal intéző Nyerges és Rónai ügyvédasszonyok. És szinte felsorolhatatlan azon cserépfalui barátaink, illetve látogatók neve és száma, akik egy-egy mozdulattal (vagy többel) a különböző munkafolyamatokba besegítettek.
A marha igényes étel, nehezen adja meg magát, de nem ismertünk lehetetlent, sem az elkészítés, sem a fogyasztás során. Külön öröm volt valamennyiünk számára, hogy az ilyen népes eseményeken mindig óhatatlanul és váratlanul felmerülő étkeztetési problémák megoldásában ki tudtuk segíteni az önkormányzatot. Hiába, az együttműködés a legtöbbször mindenki számára előnyös tud lenni.
Az egyesületünket alkotó baráti társaság valamennyi tagja örült, hogy megmutathattuk: ez alkalommal is gondos előkészítéssel és sikeresen kapcsolódhattunk be a falu életébe és ünnepébe, bizonyítva, hogy az erők egyesítése, az egymás iránti türelem, főként pedig a tisztelet és a barátság szárnyakat tud adni egy közösség életének.
Szkárosi Endre
Kommentálók kérték