A Berezdtetőt Féltők Társasága Kósik Polgi szövegére írt válasza: Elhangzott a szerdai közmeghallgatáson: (Kékben a BFT, feketében Polgi Pista)
Nyílt levél Cserépfalu lakosságához!
És arra válasz!
Tisztelt Cserépiek és Üdülőtulajdonosok!
Tisztelt Cserépiek, Háztulajdonosok és Adófizetők!
Az utóbbi időben erős tiltakozás alakult ki a Berezdtető eladása ellen a Berezdtetőt Féltők Társasága részéről.
A tiltakozás a cserépi lakosok, háztulajdonosok és adófizetők körében alakult ki – ez vezetett a Berezdtetőt Féltők Társaságának megalakításához.
Ebben a levélben szeretnék válaszolni a felmerült kérdésekre. Jöjjenek a TÉNYEK:
Sikerült elérni végre, hogy Polgármester úr a lakossághoz forduljon, és tájékoztatni kívánja őket!
Azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy a Polgármester úr szakmai segítséget kért valakitől, aki mondandóját logikusnak tűnő rendbe szedte. A bajok azonban éppen a felsorakoztatott „TÉNYEKKEL” vannak – ugyanis lényegében egyik sem felel meg a valóságnak.
A területen kialakítandó kb: 54 db telek (szántó, gyep!) eladási ára valóban 350 Ft/m2+ ÁFA= 437,50 Ft/m2. Ez a terület a vagyonkataszterben 22 Ft/m2 áron van rögzítve. A különbség 16 x-os!
Egy terület értékét a piaci ár, és sohasem az önkormányzat vagyonkataszterében nyilvántartott ár határozza meg. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy - mivel az Önkrományzat által a Berezdtetőn korábban megvásárolt zárványtelkek némelyikét a földhivatalban sikerült beazonosítanunk - az Önkormányzat ezeket a ténylegesen "gyep, legelő" besorolású telkeket 350,- Ft/m2 áron vásárolta meg, és nem kataszteri áron 22,- Ft/m2-ért! Márpedig az Önkormányzat a továbbiakban nem szántót szándékozik eladni, hanem építési telkeket, amelyek négyzetméterenkénti ára ma Cserépfalun minimum 1.200 Ft.
Ebből a szántóból csak és kizárólag az Önkormányzat tud építési telkeket kialakítani – a vevő nem! Az Önkormányzat ezen kivételes helyzete és lehetősége komoly pénzt ér. Ha tehát az Önkormányzat a területét építési telekként adja el, 1200 forintjával négyzetméterenként, a 16x-os helyett máris 55x-örös eladási árat érhetne el! Vagyis egy 2-3 millió forintos ráfordítással (tervezési és engedélyezési költség) az Önkormányzat igen szép bevételre tehetett volna szert. Ehelyett ezt a bevételt a 3 millió forint törzstőkéjű debreceni kft-nek kívánja átengedni.
Ebben az időszakban vásároltuk meg a Hór-völgye elején a Látogatópark 7460 m2 területét 250.000 Ft-ért, azaz: 33,5 Ft/m2 áron. Ehhez viszonyítva is 10,4 x-es az eladási árunk!
Ez sem igaz, hiszen ugyanazt a területet Polgármester úr 15 millióra értékeli, amikor Lénárt Sándornak, illetve a Bükkalja Bt-nek jelzáloggaranciaként kívánja biztosítani! Alig több ennél a Berezdtető 88.000 m2-ének az eladási ára a jelenlegi eladási szándék szerint.
A 350 Ft/m2 ár a gyep, legelő, szántó ára, az összes többi költség (ÁRT módosítás, telekrendezés, járulékok, közművek stb.) a leendő beruházás költsége, mire ezekből a területekből telek lesz, egy telek költsége a 3-4 millió forintot is elérheti. Az előszerződésből ez egyértelműen kitűnik, vajon nem értik, vagy nem akarják megérteni a Tisztelt Társaság vezetői?
A Polgármester úr által közzé nem tett előszerződésből az tűnik ki, hogy 88.000 m2-nyi, a mai napig „gyep, legelő” besorolású területet építési telekké való átalakítás után - mint beépíthető ingatlanokat - 350 Ft/m2 áron ad el a fent említett kft-nek.
Már a 2003-ban elfogadott Általános Rendezési Terv is befektetési területként kezeli a Berezdtető területét.
Téves döntéshez nem feltétlenül szükséges foggal-körömmel ragaszkodni.
2007 óta szinte minden testületi ülésen, helyi újságban beszámoltam a projekt állásásról, sajnálatos hogy ezidáig senki nem érdekelődött a terület hasznosításáról.
A Polgármesteri Hivatalban minden egyes kötelező közzététel annyi formai hibával történt, hogy jobb, ha a polgármester úr a szabályos tájékoztatásra nem hivatkozik. Megjegyeznénk: elvárható, hogy az Önkormányzatnak legyen egy olyan hirdetőtáblája, amely a Hivatal épületének falán kívül helyezkedik el. Törvényi kötelezettsége továbbá az Önkormányzatnak, hogy honlapján közzétegye a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvét és határozatait, valamint az önkormányzati rendeleteket. Ez soha nem történt meg.
Az újság esetleg és legfeljebb egy-két mondatban, kis hírekben mint eldöntött tényt közölt egy-egy dolgot, adatokat, információkat ezek a miniközlések nem tartalmaztak.
Az új ÁRT szabályosan ki lett téve, meghirdetve a törvényes időn is túl. Nem elegáns, főleg nem állandó Cserépi lakosoknak utólag, goromba stílusban támadni.
Goromba stílusban senki nem támadott senkit. A meghirdetés szabályosságáról már fentebb szó volt. Mi nem az ÁRT-t támadjuk, hanem azt a végzetesen káros szándékot, amely a Berezdtető eladására irányul. A legutolsó képviselőttestületi ülésen mi azt is felvetettük, hogy nem lenne-e jobb, ha az Önkormányzat a Váraljai út, azaz a közmű és a közlekedési útvonal közelében parcellázna kedvezményesen (például szántó-áron) 15-20 házhelyet, elsősorban fiatal házasok és cserépi visszaköltözők részére.
Miért is érdemes beépíteni a Berezdtetőt? Miért kell a Lakópark?
Mert a Berezdi sétány funkciója cseppet sem sérül, sőt, növekszik, hiszen az új, népi stílusú házak között sétálva új látnivalót fedez fel a turista.
A turisták nem lakóparkokban, hanem a természetben szeretnek sétálni, ezért a lakóparkokat messziről elkerülik. Ennek áldozatul eshet az egyszer már rekultivált terület is. Ehhez kapcsolódik, hogy az említett szerződés csak annyit ír, hogy „lakóépületek és egyéb építmények” céljából vásárol a befektető, és semmiféle garancia nincs ott arra, hogy az esetlegesen megépülő épületek milyenek lesznek.
Mert a Lakópark a falunkból nem is látszik, a temetőbe pedig nem a látképért megyünk.
Kirándulni sem azért megyünk, hogy közben eltemetkezzünk, mégis látjuk a temetőt a Berezdről. És ez felemelő érzés tud lenni. A temetőben halottaink is a Berezdre néznek. De nem tudjuk megkérdezni őket, lakóparkot kívánnak-e ott látni.
Az is kérdéses, egyáltalán rosszabb lenne-e a panoráma a beépített házakkal, vagy talán jobb, mint a galagonya rengeteg?
Ha megépül a lakópark, az Cserépfalu szinte minden házából, kertjéből látható lesz, ott fog éktelenkedni a tetőn, mint oda nem illő, idegen test a falu testében. Ennél a galagonyarengeteg sokkal jobb, nem beszélve arról, hogy többször is javasolta társaságunk, hogy a kilátó körüli nagyobb területen fás ligetet, sétára, összejövetelekre alkalmas területet lehetne ki alakítani.
Mert a Berezdtető eladásából várható kb.: 16.000.000 Ft más pályázatra, beruházásra fordítható. Berezdtető eladásából önerő a Látogatóparkhoz – Látogatópark megépül, egyre több turista – ingatlankereslet növekedése a faluban is!
Ha eladná az Önkormányzat a Berezdtetőt, miért teszi ezt mélyen áron alul? Vajon nem tudna a falu többet elkölteni? Felújítani a művelődési házat, megjavítani az utakat, a vízelveztést, és még annyi minden mást? Lehet, hogy a Látogatópark megépítése éppen nem hozza a turistát, hanem kiviszi a faluból, és csak a főutca gépkocsiforgalma növekszik.
Mert a Berezdtető vízelvezetése szabályozva lesz.
Meg tudná mutatni a polgármester úr az erről szóló tervet? Készült-e hatástanulmány arra nézve, hogy mi történik, ha a közművek építésekor feltúrják az egész területet, növényzettel és élővilággal együtt?
Gyereklétszám növekedése esélyt ad az iskolánk fennmaradásához, fejlesztéséhez.
Mert szolgáltatások jobb kihasználtsága lesz (boltok, sörözők, fodrász, stb.) többet költenek a faluban.
Valóban, tisztázni kell, hogy egy sem tőkével és eszközzel, sem építési tapasztalattal nem rendelkező cég mit fog odaépíteni. Szép házakat, amelyeket sok millió forintért árulnának, s amelyekre csak gazdag emberek jelentenének keresletet? Ők azonban nem lakótelepen szoktak egyen-ingatlant keresni. Ha viszont - mivel a beruházónak pénze nincs - állami segítséget vesz igénybe, és szociális „lakóparkot” épít, akkor valóban fog növekedni a gyereklétszám. A szerződés erre nézve sem tartalmaz semmilyen információt.
Valójában a faluban bent lévő eladó házak gazdára találásával, felújításával nő meg a helyi áru és szolgáltatás iránti kereslet. Ezek az emberek eddig is a faluban költöttek pénzt, és ez ezután is így lenne. Vásárolnak és szolgáltatásokat vesznek igénybe. Rendbehoznak régi, lepusztult házakat, amivel fejlesztik a falu arculatát, és mivel karban is tartják szép házaikat, ez folyamatosan a falu képének és vendégvonzó erejének a javára válik. Házaik felújításakor munkát adnak a helyi és környékbeli építőiparnak és kisiparnak, és a házak színvonalának fenntartásával folyamatosan igényelnek is ilyen munkákat. Ezek az emberek ismereteikkel, szakképzettségükkel, kapcsolataikkal sokat tudnak segíteni a falu bajos ügyeiben, és sokan ezt már régóta teszik is. És sokat tudnak tenni azért is, hogy a falu híre öregbedjék kicsi hazánkban és a nagyvilágban egyaránt.
Ám egy külső újfaluban, az igazi faluval nem érintkező, szigetben élő emberektől ezt ne várjuk.
……
Mert a lakosságnak plusz jövedelemszerzési lehetősége lesz (házak gondozása, több helyi termék eladása (tojás, csiga, szőttes, lekvár, bor, stb.).
Tévedés: ott maguk nyitnának boltokat, mert nem fognak leereszkedni a faluba tejért, kenyérért, cigarettáért, sörért, és főleg nem szőttesért. A faluban élő szolgáltatások ettől viszont el fognak halni.
Mert a Kilátó gépjárművel is megközelíthető lesz.
Ettől mentsen az Isten!
Mert a „Kisamerika” barlanglakásokhoz parkoló építhető, oda lehet vinni a közműveket, a barlanglakások szálláshellyé fejleszthetőek.
Ettől is mentsen az Isten! Ez tönkretenné a korábbi rekultivációt! Miért akarja az Önkormányzat lerombolni azt is, amit kétségtelenül megépített?
Mert a Berezdi sétányt a „Kisamerikától” a Millenniumi Kilátón át a Nótaarénáig ki tudjuk világítani. Éjszakai séta lehetősége!
Nem Las Vegasban élünk, és nem is szeretnénk ott élni! A cserépiek tudják, hogy faluban élnek, és nem is akarnak „városban” élni. Az esti fényszennyezés pedig tönkreteszi a látképet, megzavarja az élővilágot, az embereket és a természetet.
Építéskor helyi vállalkozások helyzetbe hozása, nagy iparűzési adó bevétel – újabb lehetőség pályázatokra.
A beruházok mindig saját brigádokat hoznak, akár az ország távoli részeiről is! És a saját vállalkozóinkat ne tegyük ki annak, hogy esetleg ne fizessék ki őket, ahogy az gyakran történik az országban. Mivel egyértelmű, hogy nem a gazdagok mennének oda lakni, adóbevételre számítani az odakerülő lakosságtól hiú ábránd.
Mert meg kell becsülni a külső befektető tőkét, mert minden falu szeretné, ha külső tőkéből fejlődne faluja. Ugye ezért mi is irigyeljük Felsőtárkányt, Noszvajt, Ostorost, vagy Egerszalókot?
Nem szeretnénk Egerszalókot félbehagyott, értelmetlen gigaberuházással és csőddel.
Mert az itt gyökeret verő családokban olyan humán tőke is lehet, mely további befektetést, új munkahelyeket jelenthet.
Már sokan vannak ilyenek, ők az „idegenek”.
Mert nagyobb esély lesz a Szállásalja út kiépítésére, tehermentesítve a fél Belső sort.
Mi lesz ha NEM ÉPÜL Lakópark?
Cserépfalu létszáma 1000 fő alá csökken, csökkenő normatívák, működési ellehetetlenülés.
Ezért kell a falut vonzóbbá tenni jó utakkal, jobb buszközlekedéssel, jobb iskolával és művelődési lehetőséggel, klubbal, működő művelődési házzal; ezért kell fiatal házasokat odavonzani a kedvezményes építési telkek kialakításával.
A Befektető az eddigi költségeit felárral követeli vissza, pénzünk nincs – csődbiztos vezetheti a falut.
Ez rosszhiszemű ijesztgetés! Évek óta hiánnyal működik az önkormányzat, ennek ellenére újabb és újabb költségekbe akarja verni magát, teljesíthetetlen projektek bevállalásával, és eközben soha nem arra törekedett, hogy ledolgozza a működési hiányt.
Az esetleges felár pedig egy, a falu részéről csak a polgármester által aláírt rossz szerződés következménye, melyet meg lehet támadni a bíróságon. Jelenleg pedig még jogalap sincs semmilyen követeléshez.
Veszélybe kerülhet a LÁTOGATÓPARK megépítése, melyre mi is már sokat költöttünk, és a velünk Konzorciumban lévő települések eddigi költségeit is tőlünk követelik.
A Látogatópark egyelőre a lakosság számára ismeretlen, „sötét lyuk”, részleteiről, létrehozásának, működtetésének és fenntartásának gazdaságosságáról, egyáltalán realitásáról semmit nem lehet tudni. Jobb keveset költeni hiába, mint sokat! A konzorciumban lévő települések nem követelhetik tőlünk a költségeiket.
Ha a megnyert Európai Uniós támogatást nem vesszük igénybe, belátható időn belül nem pályázhatunk, Cserépfalunak erkölcsileg vége.
Cserépfalunak akkor van erkölcsileg vége, ha a Berezdtető eladásra kerül, és ha a Látógatópark a falu szakmai és erkölcsi támogatása nélkül hasznot nem hozó monstrumként nehezedik a falura.
TISZTELT LAKOSSÁG!
Cserépfalu Önkormányzata építette ki Cserépfalu turizmusát, így a Berezd turizmusát is.
Mi építettük ki az illegális szemétlerakó bányából a
Berezdi sétányt (2 ütem) 1996-2004
Millenniumi Kilátót 2000-ben
„Kisamerika” barlanglakásokat (rekultiválva lettek 2004-ben)
Kőporlyukból Nótaarénát varázsoltunk 2007-ben
Ezt akarják most mind tönkretenni az eladással és beépítéssel!
Cserépfalu Önkormányzatának még fontosabb, mint bárki másnak a Berezdtető, az egész Berezd és Cserépfalu sorsa.
Nem kételkedünk abban, hogy MINDEN cserépi lakosnak, háztulajdonosnak és adófizetőnek „még fontosabb, mint bárki másnak a Berezdtető, az egész Berezd és Cserépfalu sorsa”.
De nekünk sokkal összetettebb kérdésekkel is foglalkozni kell, mint a kirándulóknak, üdülőtulajdonosoknak.
Ez igaz, ez a dolguk. A lakosok, a háztulajodonosok és az adófizetők a falu iránt érzett szeretetből, elkötelezettségből, életkörnyezetük féltéséből teszik ezt. Ami rossz lesz, az éppen őket fogja terhelni.
Úgy gondoljuk, eddig is, és ezentúl is tudtuk, és tudjuk falunk valós érdekeit szolgálni a hosszútávú megmaradás érdekében.
Ennek érdekében cselekedett eddig is minden cserépi lakos, háztulajodonos és adófizető, és ezután is tenni akar és fog.
Cserépfalu jövője érdekében várunk mindenkit a 2010. május 26-án (szerda) 18 órától a Hór-völgye Művelődési Házban megtartandó közmeghallgatásra, „falugyűlésre”.
Köszönjük a meghívást, ott leszünk!
Cserépfalu, 2010. május 25.
A Berezdtetőt Féltők Társasága
Kommentálók kérték