........
S Z Í V Ó S
J A N C S I
(1972-2009)
........cserépfalu.blog.hu.........

Beszámoló a cserépfalui képviselők számára tartott tájékoztatóról

(megtűzdelve néhány eligazító megjegyzéssel)

Október 27-én este fél 7 órakor soron kívüli találkozóra hívta a polgármester a képviselőtestületi tagokat, hogy a Látogatóközpont, azaz a „A Bükkaljai Kőkultúra és a Bükk Déli Kapuja tematikus együttműködés Konzorcium” témában felmerült kérdéseikre választ kapjanak.

A Társulás Cserépfalu Jövőjéért közhasznú egyesület is képviseltette magát a találkozón, hogy minél tisztább képet tudjon alkotni a témával kapcsolatosan.
Előzetesen már megpróbáltunk tájékoztató anyagokat és a projekt dokumentumait beszerezni, átolvasni, így nem titok, hogy az egyesület tagjaiban is sok kérdés, olykor kétely merült fel azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lehet majd finanszírozni mind az építkezést, mind az üzemeltetést, illetve az üzemeltetéshez szorosan kapcsolódó marketing tevékenységet.

    A 18.30-kor kezdődő találkozón jelen volt a polgármester, az összes képviselőtestületi tag, valamint Tatár Csaba, a TATÁR + TATÁR Kft. ügyvezető igazgatója. (A Tatár + Tatár Kft. a TMB Hungary-hoz társulva működik közre a projekt menedzselésében.) Tatár úr kapott először szót, aki összefoglalta az elmúlt három év történéseit.

    Elmondta, hogy végül is 2010. október 1-én aláírásra került a támogatási szerződés, azaz a konzorciumi tagok (Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Noszvaj, Szomolya, Tard, egy noszvaji egyesület, egy cserépváraljai Kft. és a Bükkalja 2000 Bt.), valamint Bogács önkormányzata amely már csak partneri szerepet vállalt az együttműködésben, konzorciumi tagságot nem, és a pályázatot kiíró, a támogatást nyújtó NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség között.
(Ezzel kapcsolatban rögtön két kérdés is megfogalmazódott bennünk.
   1. Az előző képviselőtestület regnálása alatt, annak pontosan utolsó napján történt az aláírás; vajon volt-e tőlük erre való felhatalmazása a polgármesternek?
   2. Miért a szerződés aláírása után kerek egy hónappal, november 3-án kerül sor a lakossági tájékoztatásra? Még a május 26-i közmeghallgatáson ígéretet tett polgármester úr arra, hogy a Kőkultúra projektről hamarosan, ahogy mondta, néhány héten belül tájékoztatja a lakosságot? Csak ennyire fontos polgármester úrnak a lakosság véleménye?)

    Elhangzott még, hogy itt nagyon fontos lesz a hét község összefogása, ami azt szolgálja, hogy nagyobb részt a bogácsi, kisebb részt a Zsóry fürdő vendégeit arra ösztökéljék, hogy mintegy kiegészítő programként a hat faluban kialakítandó turisztikai lehetőségeket igénybe vegyék. Cserépfaluban 2012 közepére lenne kész a Látogatóközpont, amihez Cserépfalu részére 86,4%-os támogatást, a Bükkalja 2000 Bt. részére 50%-os támogatást nyújt az állam uniós forrásból.

    Az általános ismertető után Dósa László képviselő kérte a polgármestert, hogy konkrétan a Cserépfalui projekt állásáról számoljon be.
Kósik polgármester úr elmondta, hogy a NORDA módosítást kért a beadott engedélyezési terven, nevezetesen azt, hogy a Bükkalja 2000 Bt. is építtetőként szerepeljen benne. Ezt a módosítást most csinálja, állítólag ingyen, az Egri Tervező Iroda.
    Elmondja még, hogy megoldásra vár a Bükkalja 2000 Bt-vel megkötendő megállapodás a látogatóközpont beruházási és üzemeltetési kérdéseiről, amivel kapcsolatban szeretné, ha azt a jelen lévő Tatár Csaba cége hozná tető alá potom 750.000,- Ft. + ÁFA összegért, amelyet a cég és az önkormányzat fele-fele arányban fizetne. Dósa képviselő megemlítette, hogy már készült egy jegyzőkönyv arról, hogy mik a megállapodás keretei, annak alapján jó lenne, ha Lénárd Sanyi megfizetné az eddigi költségek 36 %-át. (Ezt valamiért polgármester úr nem erőlteti.)

    Közbevetőleg megosztanánk azt az információt mindenkivel, hogy a polgármester kimutatása szerint eddig milyen összegeket fizetett ki a projekthez kapcsolódóan az önkormányzat: Bükki turistatérkép: 140.000,- Ft.; szakértői díj: 560.000,- Ft.; újabb szakértői díj: 570.000,- Ft.; tanulmányterv 1.800.000,- Ft.; engedélyes terv 3.600.000,- Ft.; adásvétel 250.000,- Ft.; ügyvédi díj, tulajdoni lap, közbeszerzés 170.000,- Ft.; földvédelmi járulék 690.000,- Ft., ez összesen 7.780.000,- Ft., amit már eddig kifizetett az önkormányzat. Ezt az összeget kellene megosztani a Bükkalja Bt-vel. Ehhez jön még a kiviteli terv költsége 7,8 millió forintért, amelyet az Egri Tervező már le is számlázott az önkormányzat felé, és a projektmenedzsment és a közbeszerzés költsége 1,8 millió forintért, így az előbbiekkel együtt már 17 millió 580 ezer Ft az, amit ki kell fizetni az önerőn felül. Ez utóbbi költségeket állítólag utófinanszírozza a támogatás, de mindenképen előre kell kifizetni. Ezekhez jön még a 23,4 millió forint önerő és a polgármester számítása szerint félmillió forint a közműcsatlakozások kiépítésére 1 méteren a telken belül, valamint egyéb előre nem látható költségként még 1 millió forint.

    Dósa László képviselő határozottan állította, hogy az önkormányzatnak nincs egy fillérje sem, csak hitele van a működési költségekre, „14 millió mínuszban vagyunk”, úgyhogy fogalma sincs arról, hogy miből fogják ezeket az összegeket kifizetni.
   Tatár Csaba veszi át újra a szót, és azt fejtegeti, hogy a kifizetések esedékessége a fontos, mert az építkezés legfeljebb 2011 februárjában kezdődik, tehát az első részszámla csak valamikor május-június körül lesz. Így mivel három, egyenként kb. 80 millió forintos számlával lehet számolni, az első, kicsit több, mint 8 millió forintot legkorábban jövő május-júniusra kell előteremteni, és csak jóval később a többit. Persze az építkezés ÁFÁ-ját az építtetőnek kell kifizetnie előre, de hát odafigyelve kell csinálni, és akkor el lehet érni, hogy még az ÁFA-befizetési határidő előtt utalja át az állam az ÁFA-nak megfelelő támogatási előleget. (Persze ha ez nem sikerül, a büntetést is az önkormányzat fizeti.)
   Hozzáteszi még, hogy sem az építkezés, sem az üzemeltetés nem lesz könnyű, mert ahhoz, hogy jöjjenek majd a turisták, ahhoz pénz kell folyamatosan, de a bevételek és kiadások egyenlege már az 5. évben plusz szaldós lehet.
   Kovács Róbert képviselő megkérdezte, hogy mi van akkor, ha az önkormányzat nem tudja előteremteni az önerőt. Kósik Pista közölte, hogy a képviselőtestület (az előző) vállalta, hogy lesz önerő. (A 2008. január 23-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint a képviselők úgy akarták csak vállalni a projektet, ha van befektető.) Tatár Csaba elmagyarázza, hogy az elvégzett munkát ki kell fizetni, ha a vállalkozó kiállítja a számlát és azt az önkormányzat elfogadja, mint teljesített szolgáltatást, akkor ez már polgári jogi kérdés lesz.
   De nem lehetne-e külső forrást bevonni, kérdezi újra a képviselő? Vagy nem lehetne-e azt elérni, hogy a földterületnek azt a részét, ami majd később úgyis a Bükkalja Bt. tulajdonába megy át, azt adja el most a falu, az is érne 4-5 milliót, az is segítség lenne. Kósik Pista erre azt mondja, hogy majd eladjuk azokat a vagyonelemeket, amelyek eladhatók. Kovács képviselő még azt is felveti, hogy miért nincs itt a Bükkalja Bt. képviselője. Annyit beszélünk arról, hogy Lénárd Sanyi így, Lénárd Sanyi úgy, de még soha nem volt itt, és most különösen fontos lenne, hogy itt legyen, és nyilatkozzon végre.
   Molnár Sándor tiszteletes megkérdezi, hogy mi lenne akkor, ha Cserépfalu kiszállna a projektből. Tatár úr válasza szerint az sokba kerülne a falunak.
   (Ebben mi nem lehetünk biztosak, mert ahogy Tatár úr is mondta, el kell olvasni a konzorciumi szerződést, amely ezt a kérdést is szabályozza. Sajnos nekünk nem áll rendelkezésünkre az utolsó változat. Egyes hírek szerint az utolsó változat meghagyta a kiválás lehetőségét a tagok számára.)
   Nagy József képviselő azt feszegeti kérdéseiben, hogy az engedélyes terv költségbecslését megváltoztatták-e, mert az 2008-as árakkal dolgozott, azóta pusztán csak az infláció miatt is 10-15 %-ot emelkedtek az árak. Ma, és különösen jövőre, már nem lehet abból a költségbecslésből ezt a tervet megcsinálni. Kósik Pista és Tatár Csaba is elismeri, hogy mivel a támogatás összege nem változott és nem is változhat, szükséges ennek kiigazítása, de csak annyira lehet ezt megtenni, hogy a terv szerinti műszaki tartalom megvalósuljon. (Ehhez mi nem értünk, de eddigi építkezési tapasztalataink alapján azt gondoljuk, hogy akkor olcsóbb anyagokat és kevesebbet fognak beépíteni az épületbe, de úgy, hogy azt lehetőleg az átvevő hatóságok ne vegyék észre, mert akkor ugrik a támogatás.) A polgármester ehhez még hozzáteszi, hogy ügyesen kell kiválasztani a kivitelezőt.
   Farmosi Zoltán körjegyző közbeveti, hogy közbeszerzési eljárás keretében kerül kiválasztásra a kivitelező, és ezeknek az eljárásoknak komoly kritériumrendszerük van.
Nagy József még azt is felveti, hogy ugye nem gondolja a polgármester úr komolyan azt, hogy a közműveket félmillió forintért a beépítendő területre lehet vinni.

    A Társulás Cserépfalu Jövőjéért Közhasznú Egyesület nevében Szkárosi Endre megköszöni a tájékoztatón való részvétel lehetőségét. A képviselők által felvetett kérdésekhez fűzve elmondja, hogy véleményük szerint alapos számítások és a részletek átgondolása nélkül nem szabad dönteni sem a projekt mellett, sem ellene. Mindenképpen számolni kell. Ha a 23,4 milliós önerőhöz hozzáadjuk az eddig kifizetett közel 8 millió forintot, valamint a polgármester úr által is említett pluszköltségeket, már 35 millió forintnál vagyunk, és ehhez még előre nem kalkulált költségek mindig hozzájönnek, amivel minimum 40 millióig el fogunk jutni. Az alapvető kérdés, hogy miért éri meg Cserépfalunak az, hogy éves költségvetésének egynegyedét fektesse be egy olyan projektbe, amelynek megvalósulása után pusztán a fenntartás is pénzbe fog kerülni, hiszen még a projektmenedzsment előzetes számításai szerint is 5 évig veszteséges az üzemeltetés, 5 év után pedig eleve magántulajdonba akarják adni az egészet. Miért kell ehhez a falunak komoly rizikót vállalnia, rendes működésének fenntartását kockáztatnia, képviselőinek éveken át fáradságosan dolgoznia, izzadnia - ha egyszer az öt év után lassan beálló megtérülés idejére már más tulajdonába kerül az építmény?
   Ez az egyik oldal, ha a falu tovább megy a projektben. A másik oldalt is ki kell számolni: ha Cserépfalu kimarad a projekt további görgetéséből. Közel 8 millió forintot már kifizettünk, ezt már vissza nem kapjuk - de nem is kell újra kifizetni. Ami ebben az esetben kockázatként még előttünk áll, az polgármester úr kalkulációja szerint 17 millió forint - ebből viszont 8 millió, vagyis a kiviteli terv nem a falut terheli, mert a kiviteli tervet a kivitelezőnek kell elkészítenie. Ha valaki előbb megrendelte, a felelősség azt terheli.
Tehát vannak esetek, amikor kisebb veszteséggel is érdemes kilépni, hogy a nagyobbat elkerüljük.
   Felhívta rá továbbá a figyelmet, hogy a képviselőtestületnek nem szabad kiengednie kezéből a döntések formálását, az önkormányzati akarat megformálását, kifejezését és képviseletét. Nem pusztán erre az esetre értve, de általában minden projektben nagyon erős a projektmenedzsment érdekérvényesitő képessége.

    Válaszul Kósik Pista kifejti, hogy az épület és a vonzáskörzete nagyon vonzó lesz, nagy értéke lesz, és az eladásából komoly hasznot lehet realizálni.
Szkárosi Endre azt feleli, ezt úgy szokták csinálni, hogy az előzetes veszteséges üzemeltetés fejében gombokért adják el a tulajdont.
Tatár Csaba szerint nem csak a turistaforgalom fog nőni, hanem a fejlesztés befektetőket is fog hozni a területre.
   Elmondja, hogy ezzel együtt a kételyeket megérti, mert az ilyen nagy projekteknél valóban vannak kockázatok. Ő is tudna érveket hozni ellene, mint ahogyan mellette is. Mindig ezek egyensúlyát kell értékelni. Felveti, hogy érdemes lenne leülni az Egyesület képviselőivel is, és okosan megvitatni a kérdéseket.
   Szkárosi Endre válaszként felveti, hogy a Társulás Cserépfalu Jövőjéért november közepére egyébként is nyilvános taggyűlést rendezését tervezi, és ennek programjaként amúgyis az ember természeti és épített környezetének, illetve a fenntartható fejlődésnek a problémáit vitatnák meg - ezennel meghívja Tatár urat, hogy előre egyeztetett időpontban meghívott vendégként vegyen részt ezen. Ez alkalmat adna arra, hogy nem hivatalosan, de nyilvánosan megvitassák a kőkultúra-projekt ehhez kapcsolódó kérdéseit is.
   Tatár Csaba a meghívást - előzetes időpontegyeztetés kikötésével - köszönettel elfogadja.

A képviselőtestület a találkozót befejezettnek nyilvánítja.

Rónai Zsuzsanna - Szkárosi Endre