Ennyien már megtették:
A jól értesültek már álmukból felébredve is egyből nyomják, hogy a Csobánkafórum.hu és a cserépfalu blog, az M3-as autópályán blogtestvértelepülési szerződést kötött 2010 április 19-én. A kapcsolat öles léptekkel halad előre, a facebook oldalon történelemkönyvbe illő esemény történt pár perce:
Megalakult a Cserépfalusiak és csobánkaiak akik nem utálják egymást csoport.
Tessenek csatlakozni IDE kattintva. Célunk a népeken átívelő szeretet deklarálása, ha kell törvényi úton is.
Kósik Polgi nagyon kemény mondatát adtam a másodközlés címének. A HVG online kiadásában szép hosszú írás jelent meg a nagy Berezdtetős projektről. Tessenek olvasni.
2010. június 01., kedd, 06:48 • Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző: hvg.hu
Címkék: cserépfalu; lakópark;
Cserépfalu egy kis borsodi település a Bükki Nemzeti park szomszédságában. Az ott tervezett lakópark miatt élénk vita alakult ki arról, mennyiért érdemes értékesíteni a falu földterületét, s milyen beruházás válhat a község javára.
„Aki a saját falujában akar megakadályozni egy befektetést, az nem is szereti azt a települést. Akik most elégedetlenkednek, nemrég költöztek csak ide vagy hétvégi házuk van, vagyis nem állandó helyi lakosok” - fogalmazott a hvg.hu-nak Kósik István, az ezerfős Cserépfalu polgármestere egy közelmúltban indult, 54 ház felépítésével járó beruházással kapcsolatban, amelynek sok helyi ellenzője akadt.
Az önkormányzat úgy döntött, eladja a Cserépfaluhoz tartozó Berezdtetőt, s a falu egyik - elsősorban a helyiek által számontartott - védjegyének számító kilátó körüli területen telkeket hoz létre, melyekre 54 ház épül majd. A polgármester személy szerint nagy fejlődési lehetőséget lát a beruházásban. "Több évig dolgoztam, míg felkutattam a földterület gazdáit, akik közül többen meghaltak, külföldre távoztak, kemény munka volt, sok időt és energiát felemésztett" - magyarázza Kósik István.
„Egyre többen tartják fontosnak, hogy megvédjék a Berezdtetőt, és itt nemcsak betelepülőkről van szó - ahogy a polgármester mondja -, hanem számos helyi lakosról is” - ez már Rudinszky Tamás, a Berezdtetőt Féltők Társasága nevű civil társaság egyik tagjának véleménye. Azt mondja, nem a polgármestert akarják támadni, s nem is a beruházó céget, egyszerűen csak szeretnék megvédeni a Cserépfalu vagyonát képező, életéhez és látképéhez szervesen hozzátartozó területet, amelyet 16-17 millió forintért, vagy ahogy fogalmazott, "bagóért" akarnak kiárusítani.
A Berezdtetőt Féltők Társasága tagjai több dologért is aggódnak. Egyrészt a „falu természetadta látképéért, nyugalmáért és biztonságáért” - írják felhívásukban. Tartanak attól is, hogy a házvásárlókkal is meggyűlik majd a bajuk: „Ha hagyjuk, a Berezdtetőn létrejön egy 54-108 házas lakópark, egy új falu, ahol vagy a fizetőképes kereslet lesz az úr, vagy pont ellenkezőleg, a szegény emberek telepe lesz (némi állami segítséggel). Ha az előbbi valósul meg, számolnunk kell azzal, hogy az ottaniak átveszik a falu irányítását, az ő közös érdekük fogja meghatározni a falu életét. A másik esetben valószínűleg jelentősen megnőnek a falura háruló szociális feladatok” - osztják meg félelmeiket a helyi ellenzők.
| Pro-kontra |
| A polgármester nyílt levélben fordult a falu lakosaihoz, melyben érveit, válaszait sorolja. A beruházás ellenzői pedig egy blogon válaszoltak a település vezetőjének felvetéseire.Elolvashatja itt. |
A polgármester szerint sok helybeli vásárolna ott házat, többek között ő is a lányának, s ezeket a félelmeket alaptalannak tartja. A rendezési terv kész, már csak arra vár, hogy a képviselőtestület elfogadja - mondja. „A lakossági fórumon bárki bármiről kérdezhet, de a döntés a képviselőtestület ülésén születik majd meg” - magyarázza lapunknak a polgármester. A civilek felvetésére, hogy nem kaptak kellő információt, azt mondja: a helyi lap folyamatosan írt a beruházásról, bárki eljöhetett az erről szóló ülésekre, beleszólhatott a dologba. „Igazából egészen a választási kampányig erre nem volt igény” - teszi hozzá.
A civilek verziója szerint viszont a falu néhány lakosa csak idén áprilisban, egy blogbejegyzés alapján szerzett tudomást a már lassan három éve előkészületben lévő telekeladási ügyletről, s ezzel egyidőben a képviselőtestület is csak idén áprilisban értesült arról, hogy milyen előszerződést írt alá a polgármester. Arra a polgármesteri felvetésre, miszerint kifüggesztésekkel, a helyi lapban megjelent cikkekkel kommunikáltak, Rudinszky azt mondja: „a vételi ajánlat kifüggesztéséről és levételéről is jegyzőkönyvet kellett volna kiállítani, de ilyet nem tudtak mutatni nekem”. Szerinte ez olyan horderejű dolog, ami mellett nem ment volna el senki szó nélkül, ha tud róla. A civilek ezen túl a földhivatalhoz fordultak, mert állításuk szerint a az értékesítendő területen lévő öt - az önkormányzat által megvásárolt - zárványtelekről szóló kifüggesztés sem felelt meg az előírásoknak, mivel nem szerepelt rajta ár és méret.
Olyan félelmek is megfogalmazódtak, miszerint a telkeket a megvásárló cég esetleg továbbadja, és a vevőre a korábban kialkudott szabályok és szerződési feltételek nem vonatkoznak majd. „Ez nem így van, hiszen például azt, hogy a kilátó stílusához illeszkedő homlokzattal rendelkezzenek a házak, a rendezési tervben rögzítjük majd, nem a szerződésektől függ” - mondja Kósik, hozzátéve, egy „szakmai tervtanács” véleményezné az épületek homlokzatát, építésszel az élén.
A vitatott terület egy bozótos hegyoldal a már említett kilátóval, amely Csete György építész munkája - aki egyébként a település vezetőjének terve szerint a "szakmai tervtanács" élén is állna. A polgármester szerint a beruházó debreceni kft. a négyzetméterért kínált 350 forinttal felülárazta a területet, mert bozótos-cserjés szántóról, gyep besorolású részről beszélünk, amelyet még építkezésre alkalmas területté kell tenni, s ennek költségeit is a cég viseli. „Persze, ha egy lakópark négyzetméterárait nézzük, akkor az magasabb, de egyelőre ez a terület még nem az” - magyarázza. A céggel amúgy 2007 decemberében írtak alá előszerződést, Kósik István tájékoztatása szerint ezzel kapcsolatban egyhangú döntés született a képviselőtestületben, s nem igazak azok a híresztelések, amelyek szerint a tagok nem ismerték a dokumentum tartalmát.
Kósik István állítására, miszerint a képviselőtestület egyhangúlag szavazott arról, hogy a beruházásra előszerződést kössenek, azt mondja Rudinszky: a polgármester opciós szerződés megkötésére kapott felhatalmazást, formailag hibásan, konkrétumok nélkül, ezzel szemben adásvételi előszerződést írt alá, tanúk és ügyvédi ellenjegyzés nélkül - állítja. „Szerettünk volna a polgármesterrel beszélni és nyilvánosságot kérni az ügynek, de nem kaptunk választ, ezért kezdtünk el utánanézni a dolgoknak, s így botlottunk nem igazolható kifüggesztésekbe és az előszerződéssel kapcsolatos visszásságokba” - magyarázta a hvg.hu-nak Rudinszky. A Berezdtetőt védők között több jogász is van, s ők azt mondják, a polgármester által aláírt előszerződés „egyoldalú és erősen hátrányos a falu szempontjából”.
Többek között arra hivatkoznak, hogy a 2007 decembrében aláírt papírokban a polgármester vállalta például, hogy belterületbe vonja az érintett földeket, 54 építési telket alakít ki rajtuk, de az eladási árat a mezőgazdasági föld árához igazították. Tehát belterületi építési telket külterületi áron kíván értékesíteni. Továbbá úgy gondolják, hogy az említett előszerződésben kikötött foglaló és kötbér együttes alkalmazása törvénysértő. A Debreceni Egyetem Jogtudományi Karától nem hivatalos állásfoglalást kértek, s abban az áll: "a szerződés kapcsán a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet". A társaság célja az előszerződés megsemmisítése. A társaság nevében Szász Tibor (aki képviselőségéről 2007-ben lemondott) feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Egyelőre azonban még van egy szerződés a beruházó és a polgármester között. Utóbbi az értékesítéstől 16-17 millió forintot vár. Arra a felvetésre, hogy a tiltakozók számításai szerint a belterületbe vont több mint hetvenezer négyzetméter 350 forintos árral jóval húszmillió feletti összegről szól (s így felmerülhet, hogy az önkormányzat csak versenytárgyalás útján értékesíthet területet), azt mondja: akik így számolnak, azok nem vették figyelembe, hogy a park, játszótér területe nem tartozik a lakóparkot építő céghez majd, így azért nem is fizet. A leendő beruházó már közel kétmilliót költött a területre (zárványtelkek megvásárlása, rendezési terv költségei stb.), így ez is lejön még a vételárból - magyarázza a polgármester.
A pénz az uniós pályázaton nyert, látógatóparkra fordítandó összeghez kellene önerőnek. Kósik szerint fordíthatják másra is, de a befektetés támogatásának van a legtöbb értelme. Arra a kérdésre, ha mégis meghiúsulna az adásvétel, akkor miből fedeznék az önerőt, azt mondja: banki szerződésük van, hitelt vennének fel.
Megkerestük a beruházó debreceni céget (amely a cserepfalu.blog bejegyzése szerint az ASSUR-B. 2001 Kft.), de ők nem kívántak nyilatkozni az ügyben.
| Mit mond az értékbecslő? |
| „Egy földterület négyzetméterárának meghatározása nem egyszerű dolog, több tényező is befolyásolja a forintosított vételárat” - magyarázta lapunknak Máté Viktor értékbecslő. A szakember hangsúlyozta, hogy a konkrét ügyet nem ismeri, így csak általánosságban tudja felhívni a figyelmet azokra az értékalakító tényezőkre, amelyek alapján például a cikkben vázolt történetben a 350 forint akár helytálló is lehet. Egy szántó, legelő besorolású külterület ára 50 és 500 forint között mozoghat, attól függően, hogy hol van. „Persze egy földterület árának meghatározásakor számít az is, hogy milyen fejlesztési értéket sejtenek benne” - teszi hozzá, példaként említve, hogy Budapest közelében akár 1000-2000 forintot is adhatnak egy négyzetméterért - sőt, a "határ a csillagos ég" -, de ez a nagyságrend ritka. Az ár meghatározásakor figyelembe kell venni azt is, hogy milyen költségei lehetnek még a területtel a beruházónak. „A közművesítés, a víz, a gáz bevezetése, az útépítés jövőbeni költsége mind csökkenti a területért kifizetendő árat, még akkor is, ha ott majd értékes lakóingatlanok, vagy esetleg golfpálya épül” - mondja. Hangsúlyozza, hogy a külterületi telek belterületbe vonásához a település képviselő-testületének döntése kell, így az ezzel kapcsolatos helyzet tisztázása is mindig fontos az értékesítéskor, vásárláskor. Mindezek tükrében az értékbecslő úgy véli, hogy egy kistelepülésen lévő, lakóparknak szánt terület esetén reális lehet a 350 forintos négyzetméterár. |
A blog alapelve, hogy nemre, fajra, származásra, korra, szexuális irányultságra, vallásra tekintet nélkül minden ember moderáció nélkül szerkesztheti a blogot. Főszabály: névvel kell vállalni a véleményt. Tessék csak tessék. cserepfalu[kukac]gmail.com
Pettik György nyílt levele következik:
Nyílt levél Cserépfalu polgármesterének
Kedves Pista! Sajnálom, hogy családi okok miatt nem tudtam részt venni a közmeghallgatáson, mert ott lehetőség lett volna arra, hogy a régi barátság jogán elmondjak néhány dolgot a falu jövőjével kapcsolatban. Olyasmiket, amikről veled már évek óta nem lehet érdemben beszélni, hacsak nem a borturizmusról, vagy a különböző borvidékeken tett tanulmányútjaidról van szó, amelyek viszont engem nem igazán érdekelnek. Ehhez a témához csak annyit fűznék hozzá, hogy te akármit is csinálsz, akármennyi közpénzt fektetsz bele, Cserépfalu soha nem lesz Tokaj-Hegyalja, Villányi borvidék, vagy egy szlovéniai Jeruzalem. De nem erről akarok beszélni.
Nem szeretném, ha mondandómat mint „főleg nem állandó cserépi lakosét”nem tartanád „elegánsnak”, ezért megpróbálok - amennyire tőlem teik - finoman fogalmazni. Tehát:
Nagy kár és nagy hiba, hogy megpróbálod ezt a nézetkülönbséget „cserépiek” és „nem cserépiek” ütközéseként előadni és eladni, holott egyáltalán nem erről van szó. Tudom, hogy sokunkat, víkendeseket, gyüttmenteket (melyik szerinted a helyénvaló megnevezés?), akik itt régi házat vásároltak és azt - pénzt, fáradságot nem kímélve - igényesen felújították, komfortosították, a helyi lakosság egy része kissé bolondnak tart, mert szerintük ennyi pénzért már újat, szép nagy házat is lehetett volna építeni. Csakhogy szerintünk a régiek tudtak ám valamit. Például azt, hogy az 50-60 centis kőfalak hőháztartása emberi tartózkodásra alkalmassá teszi ezeket a házakat minden évszakban. Ezeknek a házaknak az alapterüete ki van taláva, ott minden négyzetméternek funkciója van és használható, szemben a 60-as 70-es években épült, hatalmas alapterületű, lehetőleg emeletes kockaházakkal, amelyekben óriási kihasználatan és kihasználhatatlan, télen kifűthetetlen terek vannak, amelyekben télen meg lehet fagyni, nyáron pedig meg lehet őrülni a hőségtől.
Másrészt az itt házat vásárlóknak (szerinted: kirándulók, üdülőtulajdonosok) legalább olyan fontos – ha nem fontosabb – Cserépfalu és a Berezd sorsa, jövője, valamint a falu valós érdekei és hosszú távú megmaradása, mint teszem azt, neked. A kérdés az, hogy melyek a falu valós érdekei, milyen fejlődést tart kívánatosnak az itt élők közössége és milyen jövőre van kilátás? Most erről szeretnék néhány gondolatot megosztani veled.
Jelenleg az a helyzet, hogy aláírtál egy előszerződést egy olyan céggel, amelynek van minimális vagyona (három-millió Ft), van minimális infrastruktúrája (három másik céggel közösen bérelnek egy irodát) és van három akalmazottja. Ezzel szemben nincs semmilyen építési tevékenységről semmiféle referenciája, nincs semmiféle biztosíték arra, hogy a megszerezni kívánt ingatlant nem adja tovább harmadik személynek. Továbbá az előszerződés szerint az önkormányzatnak csak kötelezettségei vannak, a kft.-nek meg csak jogai. Arra most nem térnék ki, hogy az adásvétel értékarányos-e, azt részletezném inkább, hogy milyen alternatívák jöhetnek szóba, amennyiben valóban megtörténik a házhelyalakítás a Berezdtetőn.
1. változat: Valóban igényesen kialakítják az 54 házhelyet, és azt eladják egyenként 5-6 millió Ft-ért egy igen tehetős rétegnek. Az igen tehetős embereknek viszont az az elképzelésük, hogy ők a pénzükért bármit megtehetnek és bárkit megvehetnek (sajnos ez sokszor igaz is), így aztán nemhogy az önkormányzat, de az úristen sem tud korlátot szabni annak, hogy mit és hogyan építsenek a Berezdtetőre. Lesz ott quadpálya, persze kissé távolabb a teleptől, mondjuk a Mésztetőn és a Hidegkút laposán, a cserépi legelőn. A telep fiataljai a faluban is fognak járműveikkel száguldozni, kell majd diszkó is, ahonnan éjjel kitódulva a faluban fognak randalírozni hajnalig, mert a telep az ugye csendes, elit környék. Lesz a telep körül szép magas kerítés, biztonsági őrség, és a cserépi kirándulók nemhogy a telepen nem fognak sétálni új népi stílusú házak között, de a kerítést sem közelíthetik meg a rotweileres őröktől. A Boldizsár lovastanya is bezárhat, mert a falutól keleti irányba megszűnik a lovaglás lehetősége, de még a gyalogos kirándulásé is.
Kérdés, hogy ilyen fejlődést kíván-e a cserépfalui lakosság?
2. változat: Az előzőekben leírt változat azonban nem valószínű, mert az igazán fizetőképes réteg nem ilyen helyeken keres lakhatási lehetőséget. Példa erre a bogácsi lakópark, ami tényleg igényesen van előkészítve, de tudtommal kereslet hiányában még egyetlen telek eladására sem kerüt sor. Ezért Cserépfaluban a beruházó, a vesztesége csökkentése érdekében, bármiyen nyomott áron egyben értékesíti az ingatlant. Van olyan önkormányzat - itt a közelben is -, amely sokat adna azért, hogy a nála nemkívánatos lakosságrésztől megszabaduljon, és ehhez anyagi ereje is van. Felvásárolja tehát a területet, majd úgyahogy házhelyeket alakít ki, felépíti a szociális házakat és ideköltözteti az ott felszámolásra kerülő telep lakosságát. Ezzel a Cserépfalui Önkormányzat megkap egy évi százmilliós nagyságrendű szociális kötelezettséget, a gombaszezonban az erdőbe be sem lehet majd menni, a szezonon kívül pedig az új lakók majd a mások által megművelt területekről takarítják be a termést, eddig nem látott erdészeti, mezőgazdasági és egyéb megoldhatatlan rendészeti feladatokat zúdítva az önkormányzatra. Igaz, hogy az óvodában meg az iskolában a megnövekedő gyereklétszám „esélyt ad azok fennmaradásához”.
Kérdés, hogy ilyen fejlődést kíván-e a cserépfalui lakosság?
S akkor most néhány szót arról, hogy mire is kell a kótyavetyéből befolyó pénz.
Arra, hogy az általad megálmodott látogatóközpont pályázatának saját-erő részét biztosítsa. Most nem térnék ki arra, hogy mondjuk én az álmaimat a saját pénzemből, és nem közpénzből szoktam megvalósítani. Igaz, nem is lennék jó polgármesternek.
Tehát arról van szó, hogy egy 250 millió Ft-os beruházás saját-erő részét kell ebből a pénzből finanszírozni. Mi is épül ebből a pénzből? Egy fogadóépület, egy információs központ (remélem nem olyan, mint ami a hivatallal szemben áll üresen) egy vagy két múzeum, egy szálloda-étterem és egy parkoló. A szálloda-étteremmel nem foglakoznék, mert ahhoz az önkormányzatnak csak névleg lesz köze. Tegyük fel, hogy minden egyezni fog, és megépül az egész komplexum. Lesz, mondjuk, tíz új munkahely. Kitűnő! Namármost egy ilyen épületegyüttes évi fenntartási költsége munkabérekkel együtt mintegy 60-70 millió Ft. Kérdéseim: 1. Miből fogja az önkormányzat minden évben előteremteni ezt az összeget?
2. Ki fogja ezt az épületegyüttest októbertől márciusig (amely idő alatt a vandálokon kívül a kutya sem jár arra) őrizni, karbantartani, megóvni.
Kedves Pista!
Ébredj már fel, mielőtt ez az álom rémálommá válik! De ez a kérés már nemcsak neked, hanem az egész képviselőtestületnek szól. Mi értelme van annak, hogy az önkormányzat anyagi és erkölcsi csődbe jusson egy fantazmagória miatt. Emlékezzetek arra, hány önkormányzat került lehetetlen helyzetbe, mert nagyobbat álmodott, mint kelett volna.
Kérdés, hogy ilyen jövőt kíván-e a cserépfalui lakosság?
S, most már tényleg csak röviden néhány szót. Bevallom, én elsősorban a magam érdekében beszélek, de nem is vagyok polgármester vagy képviselő, aki arra esküdtem volna fel, hogy mindig és minden körülmények között elsősorban a község érdekében járok el és döntök.
Kérdésedre pedig az a válaszom, hogy NEM! Egyáltalán nem irigylem Felsőtárkányt, Noszvajt, Ostorost vagy Egerszalókot, de még Bogácsot sem. Egy percig sem laknék a felsorolt települések egyikében sem. Azért vettem házat Cserépfaluban, mert itt szeretek lakni. Ennek ellenére én nem fogom megérni azt itt, hogy az első kapavágás megtörténjen a Berezdtetőn házépítés céljából, mert én akkor azonnal elmenekülök innen. Hogy miért montam el mindezt?
Mert nem szeretném, hogy amikor összecsapnak a hullámok a fejetek felett, és elkezdődik a bűnbak- és felelőskeresés, akkor azt mondja valaki, hogy él itt a faluban egy fószer, aki hallott már harangozni valamit az önkormányzat gazdálkodásáról. Ő miért nem szólt időben a veszélyekről?
Hát vegyétek úgy, hogy most szóltam!
Pettik György
Ültem szerda délután a Bükkalja presszóban, kortyoltam a kávét, kinéztem az utca felé és igen forgalmas Kossuth utcát láttam. Emberek kontrás biciklikkel, szép ruhában gyalog, benzines és dízeles autókkal érkeztek a közmeghallgatásra. Igyekeztek a művelődési házikóba. Nem bortúrára, nem pást gödri mulatságra, hanem a demokrácia cserépi ünnepére érkeztünk. Örültem.
A tumblr-en ment a közvetítés, akinek van, vagy nincs ideje elolvashatja eredeti melléütési hibákkal, alulexponált sötét képekkel.
A harmadik napirendi pontra tartalékolta a sokadalom az energiáját. Kósik Polgi felolvasta a "Tisztelt Cserépiek és Üdülötulajdonsok" című - blogban is közölt - dolgozatát. Kiállt Pista vége a nép elé, kiváló előadói képességét csillogatatva projektoros háttértámogatással próbálta magyarázni: Jó lesz emberek ha eladjuk a tetőt.
A Berezdtetőt Féltők Társasága Szkárosi Endrét tolta előre, hogy a Polgi dolgozatára válaszoljon. Az is olvasható a blogban. A BFT válasza hosszú volt, Endre nem tudta eldönteni, hogy a lakosságnak mondja vagy Polgihoz beszéljen, ide oda fordult, nem tetszett az előadás.
Hiba volt Endrét kitenni az ablakba? A BFT és az azóta alakulgató Cserépfalu jövőjéért Egyesületnek vannak cserépi születési tagjai is.
Nem, nem akarom tovább fújni az idegenek kontra cserépeik lufit, de talán ha egy született cserépi szólal fel, mint BFT-s, be lehetett volna temetni a helyi gyüttment idegen kommunikációs szakadékot. Hiába ellenzi egy cserépen született a Berezdtető beépítését, de közben mormog, hogy miért te mondod ezt Te pesti?
A "hétvégi házas" idegen prekoncepciót ki lehett volna pipálni.
Endre szövege még visszaolvasva is hosszú volt.
A sokadalom több hozzászólást szólt hozzá, tapsolták a Berezdtetőt védőket, röhögtek a Polgin, csorogtak az érzelmek. Szász Péter bejelentésekor jött az ollóvágós csend. Az Önkormányzatot ugyanis egy magánszemély feljelentette, egészen pontosan hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a berezdtetős projekt kapcsán a Mezőkövesdi Rendőrkapitányságon. A feljelentést továbbították a Miskolci Rendőrkapitányság Gazdaságvédelmi Alosztályára, itt tart az ügy. A múltkori tévébeszélgetésen is célzott erre a BFT-s Rudinszky Lovas Tamás, de most tudta meg igazán a nép. Néma csend.
Marosvári Edit, képviselő asszony felszólalásában próbálta védeni az önkormányzatot a végén, minden tiszteletem az Övé. A képviselő-testületből senki más nem vett részt érdemben a közmeghallgatáson, sajnos a blognak se nyilatkoztak, kivéve Bojtár Lajos bácsit.
A rendezvény végén többen ottmaradtunk, beszélgettünk műsoron kívül, majd a BFT-sekkel megittam három pohár bodzaszörpöt. Próbáltam megértetni velük is, hogy a blog ugyanúgy segíti az önkormányzatot, Polgit, mint a berezdetetőt féltőket. A blog egy kommunikációs eszköz, szíveskedjenek okosan használni.
Nagyon örülök, hogy ennyien eljöttek a falufórumra, közmeghallgatásra. Bennszülöttek, gyerekként odaköltözöttek, felnőttként odaköltözöttek, elszármazók, néha bekukkantók. Közös nevezőt alkalmazok: Cserépfalut szeretők.
Egy művházból kimenő közmeghallgató teliholdnál mondta el a lényeget: Béke legyen
A közvetítés ITT kezdődik, érdemes kattintani.
A Berezdtetőt Féltők Társasága Kósik Polgi szövegére írt válasza: Elhangzott a szerdai közmeghallgatáson: (Kékben a BFT, feketében Polgi Pista)
Nyílt levél Cserépfalu lakosságához!
És arra válasz!
Tisztelt Cserépiek és Üdülőtulajdonosok!
Tisztelt Cserépiek, Háztulajdonosok és Adófizetők!
Az utóbbi időben erős tiltakozás alakult ki a Berezdtető eladása ellen a Berezdtetőt Féltők Társasága részéről.
A tiltakozás a cserépi lakosok, háztulajdonosok és adófizetők körében alakult ki – ez vezetett a Berezdtetőt Féltők Társaságának megalakításához.
Ebben a levélben szeretnék válaszolni a felmerült kérdésekre. Jöjjenek a TÉNYEK:
Sikerült elérni végre, hogy Polgármester úr a lakossághoz forduljon, és tájékoztatni kívánja őket!
Azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy a Polgármester úr szakmai segítséget kért valakitől, aki mondandóját logikusnak tűnő rendbe szedte. A bajok azonban éppen a felsorakoztatott „TÉNYEKKEL” vannak – ugyanis lényegében egyik sem felel meg a valóságnak.
A területen kialakítandó kb: 54 db telek (szántó, gyep!) eladási ára valóban 350 Ft/m2+ ÁFA= 437,50 Ft/m2. Ez a terület a vagyonkataszterben 22 Ft/m2 áron van rögzítve. A különbség 16 x-os!
Egy terület értékét a piaci ár, és sohasem az önkormányzat vagyonkataszterében nyilvántartott ár határozza meg. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy - mivel az Önkrományzat által a Berezdtetőn korábban megvásárolt zárványtelkek némelyikét a földhivatalban sikerült beazonosítanunk - az Önkormányzat ezeket a ténylegesen "gyep, legelő" besorolású telkeket 350,- Ft/m2 áron vásárolta meg, és nem kataszteri áron 22,- Ft/m2-ért! Márpedig az Önkormányzat a továbbiakban nem szántót szándékozik eladni, hanem építési telkeket, amelyek négyzetméterenkénti ára ma Cserépfalun minimum 1.200 Ft.
Ebből a szántóból csak és kizárólag az Önkormányzat tud építési telkeket kialakítani – a vevő nem! Az Önkormányzat ezen kivételes helyzete és lehetősége komoly pénzt ér. Ha tehát az Önkormányzat a területét építési telekként adja el, 1200 forintjával négyzetméterenként, a 16x-os helyett máris 55x-örös eladási árat érhetne el! Vagyis egy 2-3 millió forintos ráfordítással (tervezési és engedélyezési költség) az Önkormányzat igen szép bevételre tehetett volna szert. Ehelyett ezt a bevételt a 3 millió forint törzstőkéjű debreceni kft-nek kívánja átengedni.
Ebben az időszakban vásároltuk meg a Hór-völgye elején a Látogatópark 7460 m2 területét 250.000 Ft-ért, azaz: 33,5 Ft/m2 áron. Ehhez viszonyítva is 10,4 x-es az eladási árunk!
Ez sem igaz, hiszen ugyanazt a területet Polgármester úr 15 millióra értékeli, amikor Lénárt Sándornak, illetve a Bükkalja Bt-nek jelzáloggaranciaként kívánja biztosítani! Alig több ennél a Berezdtető 88.000 m2-ének az eladási ára a jelenlegi eladási szándék szerint.
A 350 Ft/m2 ár a gyep, legelő, szántó ára, az összes többi költség (ÁRT módosítás, telekrendezés, járulékok, közművek stb.) a leendő beruházás költsége, mire ezekből a területekből telek lesz, egy telek költsége a 3-4 millió forintot is elérheti. Az előszerződésből ez egyértelműen kitűnik, vajon nem értik, vagy nem akarják megérteni a Tisztelt Társaság vezetői?
A Polgármester úr által közzé nem tett előszerződésből az tűnik ki, hogy 88.000 m2-nyi, a mai napig „gyep, legelő” besorolású területet építési telekké való átalakítás után - mint beépíthető ingatlanokat - 350 Ft/m2 áron ad el a fent említett kft-nek.
Már a 2003-ban elfogadott Általános Rendezési Terv is befektetési területként kezeli a Berezdtető területét.
Téves döntéshez nem feltétlenül szükséges foggal-körömmel ragaszkodni.
2007 óta szinte minden testületi ülésen, helyi újságban beszámoltam a projekt állásásról, sajnálatos hogy ezidáig senki nem érdekelődött a terület hasznosításáról.
A Polgármesteri Hivatalban minden egyes kötelező közzététel annyi formai hibával történt, hogy jobb, ha a polgármester úr a szabályos tájékoztatásra nem hivatkozik. Megjegyeznénk: elvárható, hogy az Önkormányzatnak legyen egy olyan hirdetőtáblája, amely a Hivatal épületének falán kívül helyezkedik el. Törvényi kötelezettsége továbbá az Önkormányzatnak, hogy honlapján közzétegye a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvét és határozatait, valamint az önkormányzati rendeleteket. Ez soha nem történt meg.
Az újság esetleg és legfeljebb egy-két mondatban, kis hírekben mint eldöntött tényt közölt egy-egy dolgot, adatokat, információkat ezek a miniközlések nem tartalmaztak.
Az új ÁRT szabályosan ki lett téve, meghirdetve a törvényes időn is túl. Nem elegáns, főleg nem állandó Cserépi lakosoknak utólag, goromba stílusban támadni.
Goromba stílusban senki nem támadott senkit. A meghirdetés szabályosságáról már fentebb szó volt. Mi nem az ÁRT-t támadjuk, hanem azt a végzetesen káros szándékot, amely a Berezdtető eladására irányul. A legutolsó képviselőttestületi ülésen mi azt is felvetettük, hogy nem lenne-e jobb, ha az Önkormányzat a Váraljai út, azaz a közmű és a közlekedési útvonal közelében parcellázna kedvezményesen (például szántó-áron) 15-20 házhelyet, elsősorban fiatal házasok és cserépi visszaköltözők részére.
Miért is érdemes beépíteni a Berezdtetőt? Miért kell a Lakópark?
Mert a Berezdi sétány funkciója cseppet sem sérül, sőt, növekszik, hiszen az új, népi stílusú házak között sétálva új látnivalót fedez fel a turista.
A turisták nem lakóparkokban, hanem a természetben szeretnek sétálni, ezért a lakóparkokat messziről elkerülik. Ennek áldozatul eshet az egyszer már rekultivált terület is. Ehhez kapcsolódik, hogy az említett szerződés csak annyit ír, hogy „lakóépületek és egyéb építmények” céljából vásárol a befektető, és semmiféle garancia nincs ott arra, hogy az esetlegesen megépülő épületek milyenek lesznek.
Mert a Lakópark a falunkból nem is látszik, a temetőbe pedig nem a látképért megyünk.
Kirándulni sem azért megyünk, hogy közben eltemetkezzünk, mégis látjuk a temetőt a Berezdről. És ez felemelő érzés tud lenni. A temetőben halottaink is a Berezdre néznek. De nem tudjuk megkérdezni őket, lakóparkot kívánnak-e ott látni.
Az is kérdéses, egyáltalán rosszabb lenne-e a panoráma a beépített házakkal, vagy talán jobb, mint a galagonya rengeteg?
Ha megépül a lakópark, az Cserépfalu szinte minden házából, kertjéből látható lesz, ott fog éktelenkedni a tetőn, mint oda nem illő, idegen test a falu testében. Ennél a galagonyarengeteg sokkal jobb, nem beszélve arról, hogy többször is javasolta társaságunk, hogy a kilátó körüli nagyobb területen fás ligetet, sétára, összejövetelekre alkalmas területet lehetne ki alakítani.
Mert a Berezdtető eladásából várható kb.: 16.000.000 Ft más pályázatra, beruházásra fordítható. Berezdtető eladásából önerő a Látogatóparkhoz – Látogatópark megépül, egyre több turista – ingatlankereslet növekedése a faluban is!
Ha eladná az Önkormányzat a Berezdtetőt, miért teszi ezt mélyen áron alul? Vajon nem tudna a falu többet elkölteni? Felújítani a művelődési házat, megjavítani az utakat, a vízelveztést, és még annyi minden mást? Lehet, hogy a Látogatópark megépítése éppen nem hozza a turistát, hanem kiviszi a faluból, és csak a főutca gépkocsiforgalma növekszik.
Mert a Berezdtető vízelvezetése szabályozva lesz.
Meg tudná mutatni a polgármester úr az erről szóló tervet? Készült-e hatástanulmány arra nézve, hogy mi történik, ha a közművek építésekor feltúrják az egész területet, növényzettel és élővilággal együtt?
Gyereklétszám növekedése esélyt ad az iskolánk fennmaradásához, fejlesztéséhez.
Mert szolgáltatások jobb kihasználtsága lesz (boltok, sörözők, fodrász, stb.) többet költenek a faluban.
Valóban, tisztázni kell, hogy egy sem tőkével és eszközzel, sem építési tapasztalattal nem rendelkező cég mit fog odaépíteni. Szép házakat, amelyeket sok millió forintért árulnának, s amelyekre csak gazdag emberek jelentenének keresletet? Ők azonban nem lakótelepen szoktak egyen-ingatlant keresni. Ha viszont - mivel a beruházónak pénze nincs - állami segítséget vesz igénybe, és szociális „lakóparkot” épít, akkor valóban fog növekedni a gyereklétszám. A szerződés erre nézve sem tartalmaz semmilyen információt.
Valójában a faluban bent lévő eladó házak gazdára találásával, felújításával nő meg a helyi áru és szolgáltatás iránti kereslet. Ezek az emberek eddig is a faluban költöttek pénzt, és ez ezután is így lenne. Vásárolnak és szolgáltatásokat vesznek igénybe. Rendbehoznak régi, lepusztult házakat, amivel fejlesztik a falu arculatát, és mivel karban is tartják szép házaikat, ez folyamatosan a falu képének és vendégvonzó erejének a javára válik. Házaik felújításakor munkát adnak a helyi és környékbeli építőiparnak és kisiparnak, és a házak színvonalának fenntartásával folyamatosan igényelnek is ilyen munkákat. Ezek az emberek ismereteikkel, szakképzettségükkel, kapcsolataikkal sokat tudnak segíteni a falu bajos ügyeiben, és sokan ezt már régóta teszik is. És sokat tudnak tenni azért is, hogy a falu híre öregbedjék kicsi hazánkban és a nagyvilágban egyaránt.
Ám egy külső újfaluban, az igazi faluval nem érintkező, szigetben élő emberektől ezt ne várjuk.
……
Mert a lakosságnak plusz jövedelemszerzési lehetősége lesz (házak gondozása, több helyi termék eladása (tojás, csiga, szőttes, lekvár, bor, stb.).
Tévedés: ott maguk nyitnának boltokat, mert nem fognak leereszkedni a faluba tejért, kenyérért, cigarettáért, sörért, és főleg nem szőttesért. A faluban élő szolgáltatások ettől viszont el fognak halni.
Mert a Kilátó gépjárművel is megközelíthető lesz.
Ettől mentsen az Isten!
Mert a „Kisamerika” barlanglakásokhoz parkoló építhető, oda lehet vinni a közműveket, a barlanglakások szálláshellyé fejleszthetőek.
Ettől is mentsen az Isten! Ez tönkretenné a korábbi rekultivációt! Miért akarja az Önkormányzat lerombolni azt is, amit kétségtelenül megépített?
Mert a Berezdi sétányt a „Kisamerikától” a Millenniumi Kilátón át a Nótaarénáig ki tudjuk világítani. Éjszakai séta lehetősége!
Nem Las Vegasban élünk, és nem is szeretnénk ott élni! A cserépiek tudják, hogy faluban élnek, és nem is akarnak „városban” élni. Az esti fényszennyezés pedig tönkreteszi a látképet, megzavarja az élővilágot, az embereket és a természetet.
Építéskor helyi vállalkozások helyzetbe hozása, nagy iparűzési adó bevétel – újabb lehetőség pályázatokra.
A beruházok mindig saját brigádokat hoznak, akár az ország távoli részeiről is! És a saját vállalkozóinkat ne tegyük ki annak, hogy esetleg ne fizessék ki őket, ahogy az gyakran történik az országban. Mivel egyértelmű, hogy nem a gazdagok mennének oda lakni, adóbevételre számítani az odakerülő lakosságtól hiú ábránd.
Mert meg kell becsülni a külső befektető tőkét, mert minden falu szeretné, ha külső tőkéből fejlődne faluja. Ugye ezért mi is irigyeljük Felsőtárkányt, Noszvajt, Ostorost, vagy Egerszalókot?
Nem szeretnénk Egerszalókot félbehagyott, értelmetlen gigaberuházással és csőddel.
Mert az itt gyökeret verő családokban olyan humán tőke is lehet, mely további befektetést, új munkahelyeket jelenthet.
Már sokan vannak ilyenek, ők az „idegenek”.
Mert nagyobb esély lesz a Szállásalja út kiépítésére, tehermentesítve a fél Belső sort.
Mi lesz ha NEM ÉPÜL Lakópark?
Cserépfalu létszáma 1000 fő alá csökken, csökkenő normatívák, működési ellehetetlenülés.
Ezért kell a falut vonzóbbá tenni jó utakkal, jobb buszközlekedéssel, jobb iskolával és művelődési lehetőséggel, klubbal, működő művelődési házzal; ezért kell fiatal házasokat odavonzani a kedvezményes építési telkek kialakításával.
A Befektető az eddigi költségeit felárral követeli vissza, pénzünk nincs – csődbiztos vezetheti a falut.
Ez rosszhiszemű ijesztgetés! Évek óta hiánnyal működik az önkormányzat, ennek ellenére újabb és újabb költségekbe akarja verni magát, teljesíthetetlen projektek bevállalásával, és eközben soha nem arra törekedett, hogy ledolgozza a működési hiányt.
Az esetleges felár pedig egy, a falu részéről csak a polgármester által aláírt rossz szerződés következménye, melyet meg lehet támadni a bíróságon. Jelenleg pedig még jogalap sincs semmilyen követeléshez.
Veszélybe kerülhet a LÁTOGATÓPARK megépítése, melyre mi is már sokat költöttünk, és a velünk Konzorciumban lévő települések eddigi költségeit is tőlünk követelik.
A Látogatópark egyelőre a lakosság számára ismeretlen, „sötét lyuk”, részleteiről, létrehozásának, működtetésének és fenntartásának gazdaságosságáról, egyáltalán realitásáról semmit nem lehet tudni. Jobb keveset költeni hiába, mint sokat! A konzorciumban lévő települések nem követelhetik tőlünk a költségeiket.
Ha a megnyert Európai Uniós támogatást nem vesszük igénybe, belátható időn belül nem pályázhatunk, Cserépfalunak erkölcsileg vége.
Cserépfalunak akkor van erkölcsileg vége, ha a Berezdtető eladásra kerül, és ha a Látógatópark a falu szakmai és erkölcsi támogatása nélkül hasznot nem hozó monstrumként nehezedik a falura.
TISZTELT LAKOSSÁG!
Cserépfalu Önkormányzata építette ki Cserépfalu turizmusát, így a Berezd turizmusát is.
Mi építettük ki az illegális szemétlerakó bányából a
Berezdi sétányt (2 ütem) 1996-2004
Millenniumi Kilátót 2000-ben
„Kisamerika” barlanglakásokat (rekultiválva lettek 2004-ben)
Kőporlyukból Nótaarénát varázsoltunk 2007-ben
Ezt akarják most mind tönkretenni az eladással és beépítéssel!
Cserépfalu Önkormányzatának még fontosabb, mint bárki másnak a Berezdtető, az egész Berezd és Cserépfalu sorsa.
Nem kételkedünk abban, hogy MINDEN cserépi lakosnak, háztulajdonosnak és adófizetőnek „még fontosabb, mint bárki másnak a Berezdtető, az egész Berezd és Cserépfalu sorsa”.
De nekünk sokkal összetettebb kérdésekkel is foglalkozni kell, mint a kirándulóknak, üdülőtulajdonosoknak.
Ez igaz, ez a dolguk. A lakosok, a háztulajodonosok és az adófizetők a falu iránt érzett szeretetből, elkötelezettségből, életkörnyezetük féltéséből teszik ezt. Ami rossz lesz, az éppen őket fogja terhelni.
Úgy gondoljuk, eddig is, és ezentúl is tudtuk, és tudjuk falunk valós érdekeit szolgálni a hosszútávú megmaradás érdekében.
Ennek érdekében cselekedett eddig is minden cserépi lakos, háztulajodonos és adófizető, és ezután is tenni akar és fog.
Cserépfalu jövője érdekében várunk mindenkit a 2010. május 26-án (szerda) 18 órától a Hór-völgye Művelődési Házban megtartandó közmeghallgatásra, „falugyűlésre”.
Köszönjük a meghívást, ott leszünk!
Cserépfalu, 2010. május 25.
A Berezdtetőt Féltők Társasága
Képriport kattintható a tegnapi lakossági közmeghallgatásról. Egyelőre egy kommenttel tudunk szolgálni, de majd leírom mi is volt részletesen. Pénteki határidőt ígértem.
Eddig is nagyszerű volt ez a falu, de amilyen remekül formálódott a közösség ismét, az elmondhatatlan. Érdekes, hogy mennyire összetudnak jönni az emberek egy közös cél érdekében. Komment ITT
@iigee Berezdtetős képeivel színesített galéria:
Este hat órától a cserepfalu.tumblr.com oldalon, a blog kistestvérén közvetítjük, képpel, szöveggel mozgóképekkel @iigee-vel a 2010. évi Közmeghallgatást. A harmadik napirendi pontra figyelünk oda:
3. A Berezdtető eladásáról és a létesítendő Lakóparkról tájékoztató
Előadó: Kósik István polgármester
Élőben a falu tetejéről 2. címet adtam az egész estés közvetítésnek, mert a közmeghallgatás az április végi KT ülés folytatása lesz. Lehúzunk egy újabb bőrt a nagy sikerről. Áprilisban a twitteren csipogtunk, most a tumblr-en próbáljuk nyomni az online sokadalom felé, azt amit nyomni kell. A tumblr be van kötve a facebookra és a twitterre is, azaz nem marad le senki semmiről, mindenhol megjelenik tumbászkodásunk.
Tessenek a tumblira kattintani, az F5 gombot nyomogatva lehet majd a legújabb eseményekről olvasni.
Ezen a blogon majd péntek környékén fogjuk megírni a nagy Berezdtetős történetet.
Kósik Polgi Pista szórólapja következik:
Nyílt levél Cserépfalu lakosságához!
Tisztelt Cserépiek és Üdülőtulajdonosok!
Az utóbbi időben erős tiltakozás alakult ki a Berezdtető eladása ellen a Berezdtetőt Féltők Társasága részéről.
Ebben a levélben szeretnék válaszolni a felmerült kérdésekre. Jöjjenek a TÉNYEK:
Miért is érdemes beépíteni a Berezdtetőt? Miért kell a Lakópark?
Mi lesz ha NEM ÉPÜL Lakópark?
TISZTELT LAKOSSÁG!
Cserépfalu Önkormányzata építette ki Cserépfalu turizmusát, így a Berezd turizmusát is.
Mi építettük ki az illegális szemétlerakó bányából a
Cserépfalu Önkormányzatának még fontosabb, mint bárki másnak a Berezdtető, az egész Berezd és Cserépfalu sorsa. De nekünk sokkal összetettebb kérdésekkel is foglalkozni kell, mint a kirándulóknak, üdülőtulajdonosoknak. Úgy gondoljuk, eddig is, és ezentúl is tudtuk, és tudjuk falunk valós érdekeit szolgálni a hosszútávú megmaradás érdekében.
Cserépfalu jövője érdekében várunk mindenkit a 2010. május 26-án (szerda) 18 órától a Hór-völgye Művelődési Házban megtartandó közmeghallgatásra, „falugyűlésre”.
Cserépfalu, 2010. május 25.
Letölthető verzió ITT
A Berezdtetőt Féltők Társasága harmadik szórólapját terítette Cserépfalun a hosszú hétvégén. Négy színből készültek, kettőbe hajtva érkeztek az A4-es méretű nyomtatványok a postaládákba. Témája a szerda esti közmeghallgatás. Igazi, tősgyökeres, bennszülött cserépfalui lakos küldte a blognak:
Tessenek a képre klikkelni, ott nagyobb verzióban lehet olvasni és értelmezni az egy oldalas szórólapot.
Megalakult vagy megalapult a Társulás Cserépfalu Jövőjéért elnevezésű civil szervezet. A mondat akkor lesz jogerős, ha a bíróság is kimondja az egyesület alapítását. Harminc napot kell általában ilyenkor várni, ez a törvény.
Információink alapján alapító közgyűlést tartottak és vezetőségi tagokat választottak a Berezdtetőt Féltők Társasásághoz köthető Cserépfalutszerető személyek szombaton. A héten viszik be a területileg illetékes bírósághoz a szükséges iratokat, alakuló jegyzőkönyvet, alapszabályt, jelenléti ívet, tisztségviselők elfogadó nyilatkozatait és még van pár irat. Ha a bíróság rendben találja ezeket, akkor elkezd működni frankón is a civil csapat. Lesz bankszámla, adószám, weboldal, minden csuda.
Júniusban junilást tart a bejegyzésre váró egyesület, ahol kettő darab birkát vágnak, hogy mindenki jóllakhasson. (ezt az információt nem ellenőriztem le teljes körűen, ezért kihúztam) A közmeghallgatás után döntenek a pontos időpontról, és ugye meg kell még várni a bírósági áment is.
(cím: Ghymes)
Cserépfalu - Hejőbába 4-1 (1-1)
gól: Vitányi M., Váradi T., Virág L., Bányi G.
Főedző: Negyed órás csúszással kezdtünk hatalmas jégeső miatt. Hejőbába vezett, egy pocsolyában megálló labdát rúgtak a kapunkba. Jól játszottunk, sok helyzetünk volt, a szünet előtt kiegyenlítettünk. A második félidőben a helyzeteinket berúgtuk, jó meccs volt. Megvan az ötödik helyezésünk.
Az érintőképernyős Ipad Cserépfalu legújabb számítástechnikai csodája. A blogot megtekintő sokadalom újabb technikai eszköz segítségével is csodálhatja Magyarország legszebb falujának eseményeit, szövegeit, képeit videóit. Akár ölben, akár egy kézben tarva.
Nagyon szép színes film készül még ebben az évben Ipad és Cserépfalu címmel, de már megszereztük a film úgynevezett pilot anyagát, ami a forgatás előtti próbálkozások egyike. Ilyen filmeket látnak a producerek és utána döntenek egy esetleges forgatásról.
A film narrátora Kovács "zseniális szem" Tibor Tibusz Magyarország legjobb operatőre. A kisfilm mobil eszközön készült a gangon, Budapesten.
Fokózódik a drámai feszültség. Kedden névtelen E-mail címről - ami nettó bunkóság - köremailt kaptak Cserépfalu környéki települések polgármesteri hivatalai. Kéri a levélíró, hogy ne jöjjenek el a jövő heti cserépi közmeghallgatásra. Provokációnak tűnik.
From: Cserépi XTo: [környező Polgámesteri hivatalok, itt E-mail címek vannak szerk.]Sent: Tuesday, May 18, 2010 3:31 PMSubject: Kérés
Tisztelt Polgármester Asszony / ÚR
Egyéb kapcsolatok útján szereztünk tudomást arról,
Hogy Ön a Képviselő testületével együtt részt kíván venni a
Cserépfalui közmeghallgatáson / fórumon /.
Szívélyesen megkérjük, hogy tartsa magát és embereit, a településünket érintő, fontos
döntés befolyásolásától.
Hisszük és valljuk, hogy önöknek sem hiányozna az ha más falu lakosai formálnák
Az önök belső politikáját, vagy gazdálkodását..
Felkérjük, hogy távolmaradásával tartsa tiszteletben a Cserépfaluért aggódó emberek munkáját.BerezdaljaiakT.
----- Original Message -----
From: Kósik IstvánTo: [környező Polgámesteri hivatalok]Sent: Wednesday, May 19, 2010 10:58 AMSubject: Fw: közmeghallgatásTisztelt Polgármester Asszony/Úr!Számomra megdöbbentő e-mailt kaptam, amit Te is megkaptál. Sem írásban, sem szóban nem fordultam - gesztor település polgármesterét kivéve - hozzátok, hogy gyertek el, egyedül, vagy akár testületetekkel is, és - avatkozzatok, nyomást gyakoroljatok Cserépfalu belügyeire. Ezeken túl honnan veszik a bátorságot, hogy akárkit, akárkiket is korlátozni kívánnak egy akárhol lévő, nyilvános közmeghallgatáson. Most viszont már úgy vélem, igen is jogotok és kötelességetek részt venni a Közmeghallgatáson, hiszen közös, európai kiírásos projektünk is veszélybe kerülhet.Ha Cserépfaluban sok, csak hétvégi házzal rendelkezők akarják eldönteni Cserépfalu sorsát, esetleg ellentétben a helyi lakók érdekeivel, akkor Nektek is van jogotok beleszólni közös projektünk sorsába, védeni közös, és saját településeitek érdekeit.Közmeghallgatás ideje: 2010. 05. 26. (szerda) 18 óraHelye: Hórvölgye Művelődési HázSzeretettel várlak Benneteket.Cserépfalu, 2010.május 19.
A Szomolyai jegyző válaszolt a levélre, úgy tűnik a Berezdtetőt Féltők Társaságával azonosította az első level íróját, de ez egy nagy nemigaz. (a választ és az egész levélváltást Kósik "Polgi" Pista küldte a blognak)
Tisztelt Berezdtetői Csapat!
Email formában érkezett levelüket megkaptuk. (Megjegyezzük, jó lett volna ha tudjuk kitől-kiktől is kapjuk, vagyis ha páran tényleg aláírták volna.)
Az Önök háza táján történő eseményekel tisztában vagyunk, mert a csrepfalu.blog.hu
internetes oldal napi eseményeket, aktualitásokat közöl.
Kívülről nézve sokan, sokmindent másként látunk mint Önök, és sokminden előtt értetlenül állunk.
Előrebocsájtjuk, mi az Önök belügyeibe beleszólni semmilyen formában, soha nem akarunk, nem akartunk!!!
2010. 05. 26. napon tervezett közmeghallgatás 3.napirendi pontja, amennyiben Cserépfalu Önkormányzatának további szándéka az, hogy a "Kőkultura projekt" önerő biztosítása a Berezd-tető építési telkeinek értékesítésből fog származni, nem az Önök magánügye, közügy, sőt a Bükkaljai mikrotérség közügye.
Meggyőződésünk, hogy a Polgármester Úr Cserépfaluban, a Képviselő-testület támogatásával tudja mikor, mit, miért tesz, vagy tenni szándékozik. meggyőződésünk, hogy nem máról holnapra, hanem évekre, évtizedekre előre gondolkodnak. Azt is gondoljuk, hogy ők, a településen lakók érdekeit képviselik, ezért is választhatták meg őket, hogy ezt tegyék.
Nem tudjuk, hogy Önök tudják-e, hogy a képviselt projekt érdekében ők, a Konzorcium többi tagjával együtt mennyit dolgoztak a siker érdekében.
Nem tudjuk, hogy Önök tudják-e, hogy ez a munka a Konzorcium tagjainak mennyibe került. (Tervezési díjak, útiköltség, papírköltség, illetékek, telefonköltség, közbeszerzés költségei) És idő-idő-idő-idő......
Hogy a projekt megvalósulása a mikrotérség fejlődését elősegíti, elősegítheti az mindenki számára egyértelmű.
Önök tudják, hogy a projekt a Bükklajai mikrotérség számára: 371 307 635. Ft felhasználható fejlesztési költséget jelent. Önök tudják, hogy ezen összeg legnagyobb részben közvetlenül a Hór-völgye fejlesztésre fordítódik. Lehetett volna másként is, de a Konzorciumi tagság úgy döntött, vita nélkül, hogy a Bükk Déli-kapuja, a Hór-völgye legyen, Cserépfalu háttér támogatásával, munkájával. (A feladatot, akár Bükkzsérc, Szomolya, Noszvaj
, Bogács Cserépfalu, vagy Tard szívesen vállalta volna. Mégis így volt logikus, így kellett történjen, hogy a "zázslós hajó" Cserépfalu lesz. Legyen! Közösen lássuk hasznát.)
Amikor Önök ezen Önerő biztosítását veszélyeztetik, akkor a 371.307.635.Ft felhasználását veszélyeztetik a Büklajai Térségben.
Mikor, ki, kik tudtak ennyi tőkét hozni a bükklajai falvak részére. Ki fogja a bükkaljai falvakat támogatni a jövőben, ha az Önerő biztosítása hiányában a támogatás nem jöhet létre?
Cserépfalu képviselő-testülete a szemünk láttára próbált meg mindent annak érdekében, hogy az önkormányzat, a település gazdálkodása veszélyeztetése nélkül az Önerőt előteremtse. Úgy tűnik ez sikerülhet is nekik.
A Berezd-tető terület nekünk is tetszik. Ugyanekkor nem értjük, hogy gondos szabályozás, tervezés mellett ott miért ne férhetnének el igazán környezetbarát, tájba illő lakóépületek, a zöld felületek hangsúlyozásával. Amikolr ezt végiggondoljuk a Budai-hegyek jutnak eszünkbe, amik ugye szépek! Pedig ott laknak is!
Hogy ott létrejöhet egy "új Cserépfalu"???? Biztosan. Igazán írígyeljük érte Cserépfalut. Persze a falu fejlesztéséről le is lehet mondani. Ne tessenek a jövőben semmit sem csinálni. Lehet szolgáltatásokra sincs szükség (ezek ugyanis feltétlenül környezetszennyezőek), vélhet
ően az idegenforgalom sem kell (sok szemetet hagynak),a sokat hangoztatott borturizmusra sincs szükség (egsészségtelen) Sőt polgármester sem kell, képviselő-testület sem, és civil szervezetek sem használnak aközösségnek. (sokba kerülnek).
Mi nem így gondoljuk! Mi fel szeretnénk építeni Cserépfalut és a Bükkalját!
Szomolya, 2010. 05. 18.
Kövecses Zsolt
Ui: Az aláírt Konzorciumi megállapodás értelmében, a projekt megvalósulásáért valamennyi Konzorciumi tag felelősséggel tartozik. Amennyiben valaki hibájából a projekt megbukik, úgy a Konzorcium többi tagja peres úton vélhetően kártérítést fog követelni felmerült, de így sajnos visszigényelhetetlen költségei fedezésére.
A Boldizsár Lovastanya is átvészelte az árvízhelyzetet:
Nehéz napokon van túl Lovastanyánk. Vasárnap 22 óra körül betört a víz a tanya felső oldalán a cigány dűlő felől. Az állatok közül a kecskéket kellett átköltöztetni (na de hová?). Végül megoldottuk a lószállító utánfutó segítségével. 
És ezután jött a nagyobb feladat, szombaton 11.30-kor megszületett Rozi várva várt kiscsikója, Fanni. A víz őket veszélyeztette leginkább mivel nem lehetett őket szállítani.
Ezúton kivánom megköszönni azoknak az embereknek a segítségét, akik homokzsákokkal megakadályozták, hogy a víz beömöljön az istállóba.
Köszönettel: Fné Boldizsár Anikó
Részlet az 1990 évi LXIV. törvényből, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásárólból:
8. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - kislistás választási rendszerben (42. §) - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma
a) 100 lakosig 3,
b) 600 lakosig 5,
c) 1 300 lakosig 7,
Részlet az új kormány helyi önkormányzati képviselők számának csökkentési terveiből:
4. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település — egyéni listás választási rendszerben — egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma:
a) 100 lakosig 2 fő,
b) 1 000 lakosig 4 fő,
c) 5 000 lakosig 6 fő,
d) 10 000 lakosig 8 fő.
Jelenleg Cserépfaluban ezer főnél valamivel több lakos lakik (1032 fő, KSH adat, 2010.01.01), hét képviselő képviseli a falu népét. Az új rend szerint hat válaszottja lesz Cserépfalunak, tehát elbúcsúzunk egy képviselőtől.
A nagyobb döntéseket ez annyiban fogja érinteni, hogy a Polgi mellett elegendő lesz három képviselő, hogy biztosítani tudják a minősített többséget. Jelenleg Polgi, plusz négy fő kell a döntésekhez. A Berezdtető eladása típusú képviselő-testületi határozatokhoz, rendeletekhez, szerződésekhez minősített többség, azaz az összes képviselő fele plusz egy fő azonos szavazata szükséges.
Az új választási törvényt még meg kell szavazni. Kétharmad.
update: A parlamentben vitáznak: INDEX
Az LMP kifogásai szerint a Fidesz javaslata nem jelentene tényleges megtakarítást. Vezérszónokuk, Ivády Gábor egy törpetelepüléssel, Iváddal példálózott, ahol szerinte havi 23 ezer forint megtakarítást érhetnének el. Fő kifogásuk viszont az volt, hogy a képviselői létszám csökkentésével még jobban megerősödnének a polgármeseterek, "a helyi kiskirályok". Ivády egyébként maga is polgármester, Ivádon.
Frissen exponált képek a Bem József utca vidékéről:
A Bem utcába már nyugodtabban érkezik a Hór-patak
Nem apad olyan hatékonysággal, mint egy kádlefolyóban
A Hór-patak elhagyja a Bem utcát.
Novazze negyvenöt kattintása ITT
Nincs árvízveszély a faluban, az utca alsó végén áll már csak a víz, a házak előtti mederbe visszatért a patak. Mozgóképek emlékeztetnek a hétfői természetre: MrBorsi001 videói
Hór-patak brutális terjeszkedése novazze:
Még egy MrBorsi001:
novazze képei ITT
Pintér Gyula volt a nagybetűs CSERÉPI KOVÁCS. Gyula bácsi már régen elment, Isten nyugosztalja. 2003-ban készült az emlékező kovácsolós mozi.
Ezzel a filmmel az alkotók Pintér Gyula cserépi kovácsmesternek kívántak emléket állítani.
Gyula bácsi a bükkaljai Bükkzsércen látta meg a napvilágot, de korán árvaságra jutott. Cserépfalun, a szomszéd községben telepedett le fiatalon, s szolgálta ki a falu lakosságát szinte az egész huszadik században.
A filmben a mester végigtekint életén, s összefoglalja, mit kellett neki a században csinálni régen, s mit a legutóbbi napokban. Életén keresztül bepillanthatunk a Hór-völgye népének életébe, mindennapjaiba.
Készítették: Pintér Hajnalka, Benedek Csaba, Pintér Tamás
Hivatalos tájékoztatás következik:
Cserépfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2010. évi közmeghallgatást
2010. május 26-án 18 órára tűzi ki.
Helye: Hórvölgye Művelődési Ház
Napirendi pontok:
Beszámoló a Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2009. évi munkájáról, az Önkormányzat 2009. évi költségvetésének alakulásáról
Előadó: Kósik István polgármesterAz Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről tájékoztató
Előadó: Kósik István polgármesterA Berezdtető eladásáról és a létesítendő Lakóparkról tájékoztató
Előadó: Kósik István polgármesterLakossági közérdekű kérdések, válaszok
Az április 19-i képviselő testületi ülésen megígérték. Megcsinálják. Ott leszünk!
16.00 Már csak a fatelepnél nagy a víz, a Hór patak hídjai kezdenek előjönni a víz alól. Kicsit csepereg az eső, de nem vészes. A májusi első Hór-patak támadáson túl vagyunk.
13.30 Újabb képek a Bem utcáról ITT
13.00 Normalizálódik a helyzet
09.45 Még két katasztrófavédelmis szakembert vezényeltek a térségünkbe. Felügyelik a helyzetet. Sajnos csak felsőbb utasításra nyilatkozhatnak.
08.00 A víz apad de megint esik. Két katasztrófavédelmis szakembert vezényeltek Cserépfaluba, most éppen a Hór-völgyben tekintik meg az állapotokat. Az egyik vendégházban laknak, maradnak ameddig kell. A Bem utca felét borítja már csak víz.
Az elmúlt két napért IDE katt.
A TV Eger stúdiójában ma este Kósik "Polgi" István és Rudinszky "Berezdtetőt féltő" Tamás beszélgetett. Felvételről. Leültek egymás mellé. Téma a Berezdtető eladása vagy nemeladása.
Megmutatjuk. Katt az alkalmazás bal alsó sarkára! Köszönjük a másodközlés lehetőségét a TVeger.hu-nak!
Berezdtetőt féltők kontra Kósik Polgi from Cserepfalu on Vimeo.
A Berezdtetőt Féltők Társasága megalakulása óta igyekszik tájékoztatni Cserépfalu lakosságát és az iránta érdeklődő embereket és intézményeket céljairól és azok megvalósításáról.
Ugyanígy feladatának tekinti a falut közvetlenül érintő fontos ügyek lényeges részleteiről való tájékoztatást, egy-egy ügy vagy ügylet homályban maradt oldalainak - esetleg szereplőinek - nyilvános megvitatását.
Ez a tájékoztatás egyelőre e blogon, illetve tájékoztató röplapokon történhet meg. A Társaságnak nagy örömére szolgálna, ha közleményeit a falusi kisbíró, vagyis a hangosanbeszélő útján is eljuttathatná a lakossághoz.
Részletek a "Cserépfalui Községi Önkormányzat" mint Eladó nevében a Polgármester által 2007. 12. 06-án aláírt "Ingatlan adásvételi előszerződés"-ből
Előszerződés 1. pont: "Felek rögzítik, hogy eladó kizárólagos tulajdonát képezi a cserépfalui ingatlannyilvántartásba 097/9 hrsz. alatt felvett 8 ha 1217 m2 alapterületú "gyep, legelő" megjelölésű külterületi ingatlan. A felek közötti tárgyalások eredményeképpen körvonalazódott azon vevői szándék, mely szerint a vevő a fentebb megjelölt ingatlanon ingatlanfejlesztési tevékenységet kíván végrehajtani."
Előszerződés 3. pont: …Eladó vállalja, hogy a (Berezdtető) "területet mezőgazdasági művelés alól kivonja, és belterületbe vonja. Vállalja, hogy az ingatlanból önálló építési telkeket alakít ki…"
Előszerződés 8. pont: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlanok vételárát 350,-Ft + ÁFA/m2 összegben állapítják meg.
Vagyis: a Berezdtetőt "gyep, legelő" áron értékesítik 350,- Ft /m2 áron, de mire vevő megkapja, addigra belterületté és építési telekké nyilvánítják - ami több millió forintjába kerül a falunak! Cserépfalun az építési telkek ára ma 1.500,- Ft / m2-nél kezdődik. 1.500 - 350 = 1.150 Ft / m2.
Ki gazdagodik ezzel az 1.150,- Ft /m2 összeggel? Hogy nem a falu, az biztos.
------------------------------
Előszerződés 9. pont: "A vevő az ingatlanok vételárát a végleges adásvételi szerződés aláírásától számított 30 napon belül köteles megfizetni az eladó részére."
Vagyis: Vevő úgy válik tulajdonossá és kerül birtokba, hogy a vételárból semmit nem fizetett ki, és erre nem is kötelezi semmi 30 napon belül.
Semmilyen szankciót nem tartalmaz a szerződés arra nézve, ha a fizetés 30 nap után sem történik meg.
Kinek a kockázata ez? Egyoldalúan a falué. Adott esetben futhat a pénze után. És indíthat pert.
------------------------------
Előszerződés 11. pont: "amennyiben…az eladó nem írja alá a végleges adásvételi szerződést, úgy az eladó köteles a vevő részére az adásvétel tárgyát képező ingatlanok (…) együttes vételárának a 15%-át kötbérként megfizetni a 10. pontban megjelölt fizetési kötelezettségen" (foglaló, felmerült költségek megtérítése) "felül."
Előszerződés 12. pont: "Amennyiben azonban a végleges adásvételi szerződés a vevő érdekkörében felmerült okból nem jön létre, úgy eladó köteles a vevő által igazolhatóan megfizetett összeg 50%-át a vevő részére visszatéríteni…"
Vagyis: Ha Eladó áll el a szerződéstől, a foglaló dupláján és a költségeken felül kötbért is (!!!) kell fizessen (ami egyébként törvényellenes).
Ha viszont Vevő áll el, akkor még a foglaló fele is visszajár neki!
Ezt a súlyos szerződéses hátrányt, ezt a súlyos egyoldalúságot ki szenvedi el?
A falu vagy a "vevő"? Naná, hogy a falu!
Mindezek - és további jogsértések - alapján
AZ ELŐSZERZŐDÉST ÉRVÉNYTELENNEK TARTJUK!!!
Berezdtetőt Féltők Társasága
14.15. Tegnap óta tíz centimétert apadt már a víz. Ha nem lenne utánpótlása a csapadéknak akkor jók lennénk, kb egy hét alatt lehet rend az utcában. Folyamatosan szivattyúzni kell a pincékből, mert a talajvíznyomás eszméletlenül megnőtt. Az én házamat is védik a homokzsákok, de szerencsére nem jött föl annyira a víz, hogy veszélyeztessen. (Bem utca közepi lakos)
Árvízhelyzet nagyobb térképen való megjelenítése Bem utca
13.30 Reményt keltő nagyon lassú apadás a Bem utcában.
12.25 Nem esik az eső, mintha kicsit apadna, de továbbra is víz alatt a Bem utca.
8.40 A Bem utcában 18 ház épült ebből 15-öt zsákokkal védnek a Hór-pataktól. Az idő nem javul a víz egyre jobban jön. A Bem utcai pincék tele, de a falu több részéről is jelentették, hogy áll a víz a legalsó helységben. Egy méter húsz magasan áll a víz a pincémben - jegyző úr
2010.05.17
18.49 Tenger a Bem utca, a zsákok még bírják. Az utcában újabb építésű házak vannak, a pincéket fenygeti a víz, van olyan amit már elöntött, szivattyúzzák a vizet kifelé. Homokunk, zsákunk van, emberünk van. Fél nyolckor ülésezik a védelmi bizottság, akkor döntünk hogyan tovább - Polgi Pista
15.27: Még nagyobb a víz és esik.
12.46: A tegnap délután óta tartó folyamatos esőzés miatt a Hór -patak ismét kilépett a Bem utcai medréből. A víz az út mellett a ház alatti pincéket is elöntötte, a védekezésben a helyi erők mellett a mezőkövesdi Tűzoltóság is segít.
Képek ITT, és ITT Hüvelyes Lászlótól, és ITT a Totalcartól, lentebb mozgóképeken is megnézhető a természet.
BAZ-megye III. Dél-borsod csoport 19. forduló
Tiszakeszi - Cserépfalu 8-1 (5-0)
Gól: Virág A.
Főedző: Végig szakadó esőben a szezon leggyengébb játékát adtuk elő. Az ellenfél fiatal csapat, gyorsan futottak, jól passzoltak, jobbak voltak. Már a 15. percben hárommal mentek, a második félidőben tudtunk kicsit szépíteni Virág Bandi góljával. Lehangoló az eredmény. Jövő héten győzünk!
Virág Bandi: Jegyzőkönyv szerint 65. percben esett az egyetlen idegenbeli gólunk. Ekkor már 8-0-ra vezettek a hazaiak. A középpálya bal széléről kaptam nagyszerű indítást Majzik Dávidtól. Az alapvonaltól kb. 10-15 méterig vittem a labdát, ahol a mögöttem lévő hátvédet bebőröztem, majd a 16-os sarkáról a jobb felsőt kilőttem. Na ilyenből kellett volna még vagy 7, mert ahogy szomszédom mondaná: "gyerekek, idegenbe jó az X de itthon győzni kell!!".
Az ötödik helyen állunk. Kétszer játszunk még itthon, Hejőbába (6. hely), Tiszabábolna (11.), Közte Mezőkeresztesre (1.) is elutazunk. Jövő héten Hejőbába ellen az ötödik hely megtartásáért rúgjuk a gólokat! (2010.05.23 17 óra).
Kommentálók kérték